Mit csinál az ember Nagypénteken ? Szembenéz az áhítattal, aztán beül az Ódry Színpadra, hogy meghallgassa Élektra történetét, kicsit másképpen. Persze ezt azért teszi, mert Karsai György és a K2 Színház produkciójaként látta már Aiszkhülosz Perzsák című darabját és Euripidész Alkésztiszét, így sejti, hogy tuti nem fog unatkozni.
Hát valóra is váltak a remények. Ilyen harsány nevetés - nem kinevetés - ritkán csendül fel görög dráma nézése közben.
Az Ódry Színpad Padlásán semmi jelmez, semmi díszlet. Csak Karsai György tanár úr, mint beavató és tíz lelkes színművészeti egyetemista, akik pontosan tudják, nem olyan nagy baj, ha nemcsak játsszák, de élvezik is amit csinálnak.
A történet szereplőit, azok felmenőit a Tanár úron kívül élő ember meg nem tudná nevezni, fel nem tudná sorolni, döbbent áhítattal hallgat a közönség.
Az világos, hogy Élektra és családja maga a fertő. (Még Pintér Bélának is kevés a képzelőereje, hogy lépést tartson velük, á la Sütemények királynője.) Nemhogy nem félistenek, de még csak nem is emberek ők, szörnyetegek. Ebben a családban hazugság, csalás, árulás, öldöklő harag alapkövetelmény, vérfertőzés, gyilkosság meg csak úgy megesik.
Élektra, Agamemnon a hős hadvezér és Klütaimnesztra lánya, akinek anyja megöli apját, majd hozzáadja egy földműveshez, hogy leendő gyermekei ne tarthassanak igényt a trónra. Mit tesz köszönetként a lány? Megöli,megöleti anyját testvérével, Oresztésszel.
És a Tanár úr felvetett ezer kérdést, amit persze meg is válaszolt. Sajnáljuk-e Agamemnont, aki a jó szél reményében feláldozza saját lányát, Iphigeniát, hogy jó legyen Artemisz istennőnél ? Sajnáljuk-e Klütaimnesztrát, aki Agamemnon tízéves hadjárata alatt Aigiszthosszal flörtölt, vagy tán még mást is? Vagy nem is flörtölt, hanem hűen várta urát, aki viszont új asszonnyal tért vissza, mondván, ugye ezentúl hármasban leszünk boldogok, édes? Sajnáljuk-e azt az anyát, aki lánya beáldozását még lenyelte volna, de a szerelmi vetélytárs kiverte nála a biztosítékot?
Az egyetemisták jelentről-jelenetre eljátszották a drámát, de nem ám csak Euripidészét. Ezzel nem elégedne meg a Tanár úr. Párhuzamot látunk, Aiszkhülosz és Szophoklész Élektra feldolgozásával. Mert milyen érdekes, hogy "az athéni cserzővargának" - a Tanár úr szavai -, hogy adja el ugyanazt a storyt más-más drámaíró.
És valóban érdekes volt, mert a SZFE hallgatóinak volt véleménye és ötlete is a darabhoz, játszótársai voltak tanárunknak. Ezen az estén jól megfért a csuklyás pulcsi és a Tommy Hilfiger csuka Euripidésszel.
Szliágyi Bálint, mint rendező pörgős kis estét varázsolt. A szereplők - Ladányi Júlia, Nagy Péter István, Pálya Pompónia, Ténai Petra, Csibi Gergely, Böröndi Bence, Konfár Erik, Koroknai Sándor, Koller Krisztián - pedig félig komolyan, félig poénra véve hozták a drámát.
A középiskolai magyartanárok helyében, én ha kell ostorral hajtanám be a diákjaimat az előadásra, megkönnyítve nagyban saját munkám.
Tanulság ?
Élektra nem szól másról, mint egy szörnyű gyilkosság eltervezéséről és kivitelezéséről, olyan Hithckock: Két férfi a vonaton, csak ennek az a címe, Hogyan öljük meg anyut.
(A képen Karsai György, egyetemi tanár.)
