Iza színházban járt - Aiszkhülosz: Oltalomkeresők - Karsai György beavatószínháza
csütörtök, 06 október 2016 22:25

Aiszkhülosz: Oltalomkeresők - Karsai György beavatószínháza

Értékelés:
(21 szavazat)

Akik a vendégbarátságra azért ráfaragtak…

(Sanyi és Aranka Színház - Aiszkhülosz: Oltalomkeresők - Karsai György beavatószínháza - 2016. október 2.-i előadás)

"Ítéljen mindenki a saját véleménye szerint,
saját olvasmányai alapján,
de ne azok után, amiket mások mondanak neki."
(Einstein)

Karsai tanár úr újabb görög beavatószínházában nyomtuk le a 2016-os, „brüsszeli üzengetős” népszavazás délutánját. A kezdet pazar volt, jól esik a mezei nézőnek, amikor egy Kossuth-díjas tépkedi a színházjegyét, jelesül Lukáts Andor. Már az este első mondata tanulságokkal bírt. Megtudtuk, a xénia szó a görög nyelvben két jelentéssel is bír, az idegent és a vendéget egyaránt így nevezik. Aki idegen, az egyben vendég, s aki vendég, az a görög morál egyik alaptételeként, jogosult a vendégbarátságra.


Aiszkhülosz Oltalomkeresők tragédiája Magyarországon még soha nem került színre, s ha jól emlékszem arra, amit a Tanár úr mondott, utoljára 1995-ben játszották Európában, Berlinben.

A történet szerint Danaosz király lányai – mind az ötvenen - menekülni kényszerülnek szülőföldjükről, Egyiptomból, mert nem akarnak, nagybátyjuk, Aigüptosz király fiaival házasságra lépni. (Érdekes módon csak a lányokat zavarta volna a vérfertőzés, a fiúk meg sem nyikkantak ez ellen.)

A menekülők (a Danaidák) Argosz városában kérnek oltalmat. A király, Pelaszgosz tanácstalan. A görög vendégbarátság szerint az istenek haragja sújtaná városukat, ha megtagadja a menekültek befogadását, de ha megteszik, biztos háborúba keverednek az egyiptomiakkal. Mit tesz? Népgyűlés elé terjeszti a kérdést, hozzanak „azemberek” határozatot, mert Argoszban demokrácia van. Mennek is szavazni az argoszi férfiak, ripsz-ropsz.  

E napon elvi síkon arról szólt a színházi este, hogy mit jelent menekültnek lenni egy idegen országban? Mit jelent, amikor valakit elüldöznek hazájából, s élete, vagy halála függ attól, hogy befogadja-e az ország, ahová kínkeservvel eljutott? Egy békében élő város, ország felvállalhatja-e, fel kell-e vállalnia a nála védelmet keresők ügyét?

Vagy másról is szólt?

Mert ugye Tanár úr szavaiból kiderült, hogy Danaosz király, a lányok apja elkísérte a csapatot, mert egy jóslat szerint, ha nem így tesz, saját vérei törnek életére, vagyis Apollón szavára tuszkolta lányait hajóra, nem annyira a vérfertőzés réme zavarta. Azt is megtudtuk, hogy miután az argosziak befogadták a lányokat, az Aigüptosz-fiak utolérték őket. Erre apjuk – tönkretéve már kérésével Argoszt és királyukat, Pelaszgoszt, aki életét veszti a háborúban - beleegyezik a házasságokba. Igaz, a lányoknak megparancsolja, a nászéjszakán öljék meg az alvó férjeiket. Negyvenkilencen engedelmeskednek is neki, csak egy, Hüpermnésztra nem. Vagyis Danaosz nyakán marad negyvenkilenc lány, akiket atlétikai versenyeken később „kiárul”, jutalomból hozzáadja őket a versenyek egy-egy győzteséhez. A történet vége nem happy end. Hüpermnésztra férje, Lünkeusz megöli a lányokat, így torolva meg fivérei halálát. A Danaidák pedig az alvilágban azzal lakolnak, hogy örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba.

Mellesleg azt est során megismertük Ió kalandos életét is. Az argoszi királylány elbűvölte szépségével Zeuszt, így a főisten engedett vágyainak. Na de erre pipás lett a törvényes asszony, Héra, mire a gáláns Zeusz fehér „tehénkévé” változtatta kedvesét. Héra rájött a turpisságra és egy „visszautasíthatatlan ajánlatot” tett Zeusznak, aki gyáva férj lévén, neki adta az addig kedves üszőjét. Héra a tehenet a százszemű Argoszra bízta (innen az árgus szemekkel néz mondás!), de őt a furfangos Hermész kiiktatta, Zeusz parancsára megszöktetve Iót. Héra sem maradt adós, a tehénalakban maradt nőre egy böglyöt küldött, csípje, ahol éri, örökké. Szerencsétlen Ió egész Hellászt bebarangolta, hogy szabaduljon a légytől. A bolyongása során találkozott Prométheusszal, aki biztatta, menjen Egyiptomba, a tengerpartot, ahol elhalad Ióniának fogják majd elnevezni, a tengerszorost pedig, ahol Európából Ázsiába kalandozik Boszporusznak, Tehén-gázlónak. A Nílushoz érve Ió visszanyerte emberi alakját és fiút szült Zeusznak.

Ráadás volt még, hogy megtudtuk Odüsszeusz bunkó vendég volt Küklopszoknál, s miután felzabálta a fiúkkal a fél éléskamrát, még ajándékot is várt a félszeműtől, apellálva a görög vendégbarátságra. Csalódott. Szó eset Kirkénél tett kis kalandjáról is, ami lényegesen jobban sikerült.    

A Danaidák történetét az estén a Kartól hallottuk, az eredeti műben is az övéké a legtöbb szöveg. A karvezető, Eke Angéla, míg a kar tagjai: Biksz Judit, Birtalan Liliána, Elek Judit Sára, Remes Zsófi, Szilvay Máté, Tárnoki Tamás és Tossenberger Tamás. Nem tudom kinek az ötlete volt, de a fiúk kirúzsozva, szakállal, fejkendőben, bármit eladtak volna, nemcsak a Danaidák story-ját.  

Pelaszgosz szerepében Andrássy Máté lépett fel, míg Danaoszként Laboda Kornél. E két szerep nem Hamlet és Lear, de a két fiatal színész komolyan vette a feladatot, filozófiai „kétértelműséget” adott mindkét álláspont, minden kimondott gondolatának. Vagyis a befogadók és a menedéket kérők dilemmáinak. Az egyiptomi hírnök szerepében, Egger Géza. A cameo-ja igazi gyöngyszem volt. Nem csodálkoznék, ha legtöbben heves testmozdulatokkal kísért kis fellépésére emlékeznének.   

A darab rendezője Fekete Ádám. Méltó délutánt kerekített az ad hoc társulattal, 2016. október 2-ára, Magyarországon.

Megértettük, egy igazi vezető minden körülmények között felvállalja a döntés terhét, kamuszavazással, áldemokráciát játszva nem bízza pont azt a választóira, amire a felhatalmazását és az ezzel járó kiváltságokat kapta. Igen, azt is megtudtuk, hogy ha emberségesek vagyunk, áldozatokat is kell hoznunk, néha nagyon nagyot, mert "nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet" (Bethlen Gábor).

Vajon az isteni haragvás lesújt-e ránk, magyarokra, mert a „többségben lévő kisebbség” nem akarja érteni mit jelent a vendégbarátság? Azért az biztos, Brüsszel nem küld tankokat, még akkor sem, ha hülyén választunk vezetőket. Arra büszke vagyok, hogy amire kijöttünk a színházból kiderült, vannak még gondolkodó magyarok, akik üzentek Brüsszelnek, hogy Brüsszel is megértse, ments meg minket önnön ostobaságunktól.

A Tanár úrtól azt kaptuk, amit már megszoktunk és persze el is várunk. Újabb érdekességeket a görög mitológiából, amit már felnőttfejjel képesek is vagyunk örökre megjegyezni és egy greek style gumicsontot az elkövetkező pár hétre, amin gondolkodhatunk.    

Megjelent: 681 alkalommal