Iza színházban járt - Homérosz alapján: Ithaka (Katona József Színház)
csütörtök, 31 május 2018 09:42

Homérosz alapján: Ithaka (Katona József Színház)

Értékelés:
(26 szavazat)

Homérosz nem tehet semmiről

(Katona József Színház – Homérosz: Odüsszeia (alapján) – Ithaka - 2018. május 18.-i előadás)

Éva: Férfi ez, vagy csak csávó? - kérdésre keressük a választ. Székely Kriszta Odüsszeusza egoista, rest önimádó, ölni szeret, mert az jó a háborúban. Talentumot néki az isteni kegy szexuális képességei terén osztott, de hát a nők sem kedvelik a magányt. Eljut a világ végéig Madách szavaival, és ez javára válik. Aztán Pénelopé verbatim kiheréli: persze, kapsz csillagom legendát hexameterben, ha már húsz évig nem tudtál hazatalálni, amikor a halottak kivételével mindenki hazajött. Tudod, mi vagy te? Férj.
Iza: Ha a Vígben felháborodtam, mit tettek a Háború és békével, hát itt is el kell mormognom, hogy Homérosz sem pont arról írt, ami a színpadon folyt. Királykék disco-függöny között hempereg a jó, de gyenge Odüsszeusz, csábos, változó amazonok karjaiban, miközben Pallasz Athéné és Pénelopé ekézi, de oly ostoba, hogy nem igazán éri fel ésszel. A kíváncsiság és a fürkésző szellem, nem azonos a lusta, passzív tengés-lengéssel. Amúgy persze élveztem, kell a fenének a nyár elején a hosszú hexameter, inkább Nancy Sinatra!


Iza: Persze azt el kell ismernem, hogy a Víg Tolsztoj feldolgozásával ellentétben itt azért story-hamisítás nem történt. Erre Szabó-Székely Ármin dramaturg vigyázott és majdnem Závada Péter szövegíróra is, ha nem is strict módon. Most becsúszott pár vérciki szópoén, sajna nem olyan veretesek, mint a szintén Závada-szöveggel megújított Ahogy tetszik-ben, vagy az örkényesek Nádasy-Vihar adaptációjában. Persze elismerem az alapvetések megvoltak. A főhős Odüsszeusz, bár nem tapasztalt, művelt, bátor férfi, csak egy vélhetően erős és jó harcos. Ez az Odüsszeusz csak vállalta a sorsát, de nem alakította, talán nem is volt végzete. Kalüpszó nimfa 7 éves „szerelmes fogsága” ok, a kikónok városának feldúlása ok, a lótuszevők szigete megvolt, ahogy Polüphémosz megvakítása is. Poszeidón haragjáról is hallottunk, meg Kirké istennő sertéses trükkje is bejött, ahogy Teiresziász jóslata is. Na és így tovább, tessék elolvasni az Odüsszeiát.
Éva: Nem szólhatna a nőkről ez a darab, ha nem lenne középpontjában lakmuszként egy pasi, aki minden tettével az ingerküszöböt lépi át. Töri a rítust, él az élvezeteinek, öl, szépen és csúnyán. A kék ezüstlamé fóliafüggöny barlangszerűvé (hopp, meg is nyílt az asszociációs tér) tette az egész színháztermet, összekötötte a színpadot és a nézőteret, bevont minket a csillogásba, a „bármi lehet” felelősség nélküli világába. Felszabadító. Aztán a végén olyan kopáran illúziótlan lett a színpad, mint egy hamutartó hajnalban a Király utcában. (Schilling Faust kettője adta legutóbb ezt a hatást, ahogy Kulka Mephistophelesként ott piruettezett fény nélkül a végén és bontották már körülötte a színpadot. Nota bene: vajon mikor lesz nekem jó Budában lakásom, avagy mikor fogok én Schillinget nézni a székesfővárosban legközelebb? Vagy majd nézem, - mint Bodót A szecsuánival, - vendégelőadásként? Megírja azt valaki, Schilling mekkora veszteség? És Kulka? Legalább azzal legyünk tisztában, amink nincs már. Veszteség és bánat. Off lezárva.

Iza: Mészáros Blanka Pallas Athénéként nekem bejött, vitte a vállán az előadást, okosan, szellemesen, még akkor is, ha nem kellett a nagy gondolatokba belerokkannunk. Ahogy Pénelopé/Rezes Judit sokadik asszonyi sors megmutatását is kedveltem. Kalüpszó (Fullajtár Andrea) végre bombanő és nem lestrapált értelmiségi, és jól áll neki! Nauszikaá (Rujder Vivien) a nyíltpróbán még nagyon szólt, de kimaradt az, ami a legjobb jelenete lett volna, színét vesztette, de még így is világbajnok a mozgása. Kiss Eszter, akit végre sokat és hosszan és fő(bb) szerepben látnék, tessék már darabot/szerepet keresni neki! Hogy megoldotta a küklopszot a 165 centijével, na meg a talentumával! Igen, Jordán Adél még mindig jó nő, de azért nem szirén, nem kéne minden második darabban félmeztelenre vetkőztetni, felöltözve is hat, mert tehetséges.
Éva: Ónodi Eszter Kirké-ként, bűvöletes mérgű varázslónőként koncentrált figyelmet teremtett férfi-és ártánykritikájával (egybeesik!). Érett teljességű figura és alakítás Ónodi Esztertől. Ez a nő csak a gyengéknek varázslónő, az erős férfiaknak „csak” nő. Bodnár Erika a 70 feletti magyar színésznők aranytízének egyike, Antikleiaként nagy csendeket teremtve foglalja össze, hogyan lesz egy fiúból férfi, hogyan veszíti el anyja a gyermekét.
 
Iza: Kis hülye macsó, hőzöngő Odüsszeuszként Nagy Ervin. (Vicces volt rá a womanizer jelzőt használni, az Tom Jones volt, 40 éve.) Csak hát Odi, nem (csak) öntelt, butuska, hencegő férfi, nem egy kis uncili-smuncili. Nem tudom mi baja Székely Krisztának a macsó férfiakkal, de inkább James Bond, mint Mr. Bean. Megsúgom, ők vitték előre az emberiséget, meg az amazonszívű nők. Nagy Ervin meg alapból inkább Blaskovich Ernő, kár volt visszafokozni a Csókol anyád Sheldonjává, túllépett már rég rajta.
Éva: Kolléganő szerint férfi és nem csávó ez az Odüsszeusz. Igazsága lehet, de ez annak köszönhető, hogy a rendező egy igen rejtélyes módon elviszi a lét és a világ határára hősünket. Ez nem a könnyebb megoldás. Az, hogy ez egy alapvetően szórakoztató darab, a Katona új irányát mutatja. Szerintem. Felemás évad, útközben vagyunk.

Iza: A Háromszék rossz emléke sem ment még el, nem tett jót ez az előadás. Írta vala MGP egy színműről, hogy „vacsora előtti aperitif: könnyű színházi emésztést elősegítő, pergő párbeszédű, az érzelmest a komikussal kavaró egyenes vonalú cselekmény. Előzékeny a nézőkkel és a színészekkel. Utóbbiaknak alkalmat ad komédiázó kedvük szabadon engedésére.” Na, pont ezt sikerült összerittyenteni az Odüsszeuszból. Az tény, hogy ötletesen, nagy vehemenciával és röviden, 85 percben, lehetett menni vacsizni utána, valóban!
Éva: Na, a Háromszéket nem adom, nagy respektus és őszinte rajongás a saját legendáját idézőjelbe tenni tudó társulatnak. Az Odüsszeia Homérosznál békekötéssel zárul, a kérők és a joggal zabos férj között, inkluzíve a drukker istenekkel. Ez itt nincs így: Odüsszeusz hazamegy és otthon marad. Vége a bolyongásnak, vége az életnek, ülhet a suton, férjként. Ne sajnáljuk, mindene megvolt.

[Szereplők: Nagy Ervin, Mészáros Blanka, Rezes Judit, Fullajtár Andrea, Rujder Vivien, Kiss Eszter, Ónodi Eszter, Bodnár Erika, Jordán Adél.
Díszlet: Balázs Juli. Jelmez: Pattantyus Dóra. Koreográfus: Hód Adrienn. Dramaturg: Szabó-Székely Ármin. Zene: Matisz Flóra Lili. Világítástervezés:   Bányai Tamás. Mozgókép: Varga Vince. Asszisztens: Sütheő Márton. Rendező: Székely Kriszta.]

Megjelent: 974 alkalommal