Iza színházban járt - Vinnai András: Vojáger – FÜGE/DEKK Színház/Kőszegi Várszínház
szombat, 30 március 2019 23:29

Vinnai András: Vojáger – FÜGE/DEKK Színház/Kőszegi Várszínház

Értékelés:
(29 szavazat)

Babi Cool  

(FÜGE/DEKK Színház/Kőszegi Várszínház – Vinnai András: Vojáger – 2019. március 27.-i előadás)

Vinnai darabja nagyjából a vegetatív lét és a minőségi lét különbségével foglalkozik, de nem vádolható azzal, hogy shakespeari dramaturgiával. Olyan pintésbélásan kortárs színház, azt hiszed valami, de aztán rájössz inkább csak ötletgyűjtemény, amibe néha becsúszik egy valóban jó poén. Nincs benne nagy sztori, fergeteges szópárbaj, nagy érzelem, nagy röhögés vagy nagy sírás. Ami miatt nem bánom az estét, Babi néni, alias Nádasy Erika, a Félelmek Kútjának Őrzője.


Adott két szerencsétlen, Pál és Vera, kispesti lakosok, egy szinte takaros házban, kiskerttel. A kül/kertvárosi idillbe sajna Pál belecsúfít. Kórustag lévén összefekszik a zenekar cintányérosával. Nincs túlbonyolítva ez, a cintányéros történetesen nőnemű, egy sima félrelépés csak a sztori. Vera a megcsalástól szenved, spirituális tanokba menekül, egy Sahas nevű férfi tisztogatja az auráját. A pár frusztrált, különféle fóbiákkal. Még szerencse, hogy a szomszédban a segítség, Babi néni, akinek a kertjében van a Félelmek Kútja bejárata.

Veráról és Pálról éppen csak megtudunk valamit, de nem tudjuk meg honnan jöttek, hány évesek, mit dolgoznak, miből élnek, miből van a ház. Csak személyiségük legfőbb alkotóelemét ismerhetjük meg, hogy Pál pánikbeteg, neurotikus, Vera meg retteg a darazsaktól, s most nagyon rühelli Pált, s ő is kissé neurotikus. Érzelem az nincs közöttük, testbeszédük egyenlő a nullával, egy-egy ölelésre úgy készülnek rá, mint más a mosógépvásárlásra. Alaposan megfontolva, óvatosan, tudva, élhetnek a mindent vissza lehetőségével. Hosszú út vezet addig, vagy 60 perc, amire megtudjuk, hogy Pál megcsalta Verát, amit a férfi mindennap újra és újra meggyón neki, de ő képtelen ezt megbocsátani, ahogy azt is, hogy btw abortuszra küldte valamikor. Azt sem tudjuk meg mióta élnek ilyen hidegháborús csiki-csukiban, csak azt, hogy ez az állapot a makyo, a szellembarlang. Erről sejtjük, az alap valami zen izé.

Pál szerepében Bánki Gergely, akitől színpadon ép személyiséget megformálni még nem láttam. Mindig alapból szerencsétlen, súlyos komplexusokkal, ő lehetne a magyar Woody Allen, a zsidó felmenők átka nélkül. Most is ez a figurája, erőlködés nélkül, kisujjból hozza. A Verát játszó Stefanovics Angéla újra az, aki mindig, mindenben: a flegma, a kislányos hangon picsogó kisnő, hatalmas boci tekintettel, amit néha kiereszt. Színpadi kettősük: a neurotikus és a nekem mindegy nő egymásnak feszülése. Ha jól meggondolom, még egy jó poén sem igen jut nekik.

A pár mellett van három további karakter. Először is Sahas, Vera szellemi vezetője szerepében, akit az előadás rendezője, Keszég László játszik. Úgy spirituális ő, ahogy a leopárd növényevő. Egy a cél, Vera kerüljön az ágyába. Aztán ott van Pál kórustársa, az időre gyógyszert szedő, Pálnál is nyomibb, még szűz Géza (Olasz Renátó). Az ő darabbéli funkciója elég ködös, főleg azért van, hogy Babi néninek ne csak egy ölebe legyen, a Dzsinna, hanem vele együtt már kettő.

Aki előreviszi a cselekményt, a szomszéd kertből átkukucskáló Babi néni, Nádasy Erika. Ami rajta kívül van és történik a darabban az valóban makyo, ahogy Sahas magyarázza a fogalmat: „hamis, értelmetlen szarpasszírozás”. Nádasy képviseli a színművészetet. Majdnem tenyeres-talpas az ő Babi nénije. Fésülködés helyett kendővel tekeri körbe a haját, ujjatlan otthonkája alatt, macinadrág, lábán kínai tornacipő. De felsejlik, hogy van ott valami más is, hisz haja makulátlanul festett, hamvas szőke, körmein diszkrét gyöngyházlakk. Figurája, beszéde vetekszik Gobbi utcaseprűjének naturalizmusával az Amerikai cigarettából. Babi néniről aztán mindent megtudunk. Nem mintha szövege szerint neki az író több infót adott volna. Csak hát a szerepben benne a színész élettapasztalata, életbölcselete. Babi néni többször próbálkozott, de mindig rossz pasikkal, s mégis mindegyiktől - ha nem is több, de - strapabíróbb lett az élet megpróbáltatásaira. Egy-egy mozdulat, grimasz, hangsúly, s látjuk az összes férjet, a nála kisebb termetű huszárkapitányt, a rock sztár férj mociját, de a banda féktelen bulijait is, ahol ki más, Babi néni volt a fősodor. Nem mesél róluk, csak éppen megemlíti, de szeme, arca eljátszik hozzá egy önálló, teljes történetet. Nádasynak az is sikerül, hogy hiteles maradjon, amikor teljesen szétesik a történet és a dramaturgia. Mert kiderül, úgy a 70. percben, hogy Babi néninek van egy intergalaktikus oldala, ő valójában több ezer éves spirituális vezető, a Félelmek Kútjának Őrzője. Ide küldi le Pált és Verát, hogy végre túljussanak félelmeiken és képesek legyenek szembenézni az élettel, tévedéseikkel. Nádasy Erikától még az is hiteles, hogy Babi néni valójában quasi woodo papnő, aki Kispesten, fedésben él. Nem csodálkozunk, amikor lekerül róla a macinadrág és dzsungelmintás szerelésben, karkőtökkel, nyakláncokkal agyonrakva maga alá gyűri a szűz Gézát, elvégre egy mambonak is kell ezerévente a vérfrissítés.     

Mindent összevetve, a darabon azért lehet szórakozni, még akkor is, ha nagyon vérszegény az alapötlet és sok az értelmetlen ismétlés, Verát nem kéne háromszor megkergetni a darázsnak, Pálnál is elég lenne egy pánikroham, ahogy Géza szertartásos gyógyszer-szeánsza is elég lenne egyszer, mutatóba. Hosszú a játék, nincs benne 100 percnyi izgalom, pár jelenet szívfájdalom nélkül elhagyható lenne. Ha több lenne Babi néniből, az ő kispesti-woodo stílusából, az határozottan javítana a produkción.


Megjelent: 450 alkalommal