Iza színházban járt - Molière: Tartuffe (Nemzeti Színház)
péntek, 01 november 2019 12:17

Molière: Tartuffe (Nemzeti Színház)

Értékelés:
(13 szavazat)

Családban marad

(Nemzeti Színház- Tartuffe - 2019. október 18-i előadás)

Insta-ház Orgoné, mindenki laza, csillog, trendi. Fényfestés, füst, fuksziába boruló színpad, plázásra túlzott dizájncsillár. Komikusnak szánt hajszának tűnik az első rész, sajnos a zajban eltűnik Vas István fordítása is, de elmutogatják a sztorit. A diákelőadás-fíling nagy reccsenéssel beszakad a második részre: Orgon bukása a tragédia, Elmira kezdettől fogva lerágná a nadrágot Tartuffe-ről, a ház lakói gond nélkül elszegődnek az új úr alá. Szűcs Nelli Dorine-ként energiaközpont, Trill Tartuffe-ként az első pillanatban nyertes, Horváth Lajos Ottó játszik egy szépet az asztal alatt. Se jó király, se felségárulás nincs egyébként. Csak flott árulás.

David Doiasvili külsőségekben tobzódó zűrzavaros mozaikcsaládot mutat, és egészen Tartuffe színrelépéséig űzi-pörgeti egyre nagyobb fordulatszámon a szereplőket, szép egyszerűvé téve a figurákat. Néha igen hosszúnak tűnik ez az előadás, a szövegértés nehézségei és a változó színvonalú szórakoztatás miatt lankad a figyelem.

Mintha kertévé kreatívjai rakosgatnák egymás mellé a sablonokat: Pernellné rikácsoló korlátolt satrafa –  a kiváló Nagy Mari egyszerre papagáj és paródiája is -, Elmira (Ács Eszter) csak drámai színben és csak vonulni képes túlárazott kekk próbababa, Damis (Szabó Sebestyén László) szerhasználó kishülye, Mariane (Barta Ágnes) gyermeteg kamaszlány egy különösen idegesítő kellékmedvével, Valér és Cleante (a két Berettyánok) felcserélhető Ken-figurák a ’ la France.

Szűcs Nelli Dorine-ja dominálja az előadást Tartuffe színrelépéséig, magasiskolát nyújtva tempóból, működő humorból, térhasználatból: helyükre pöccinti a még nem beállt helyzeteket, értelmet nyernek érintésétől a tárgyak, definiálja és könnyedén át is lépi a Moliére-i komornaszerepet, komédiát rajzol a kisujjával is. Orgon jő – Horváth Lajos Ottó mintha komolyabban vehető figurát akarna odatenni fekete-sárga (danger!) jelmezében, szinte sajnáljuk, hogy családja képtelen őt komolyan venni. Érdekes látni Horváth színészi gravitációjának működését, aritmiát kap a hajsza, apad a komikum, de teltebbé válik az aktuális színpadi szituáció.

Trill Tartuffe-je magabiztosan beletúloz minden helyzetbe, szürreálissá tágítja a teret, egyszer saját kivégzését vezényli, majd angyalszárnyakon igázza le a famíliát. Beszól a nézőnek, vezényel szünetre. Tartuffe erősebb mindenkinél, a háznép tudatában van esélytelenségének, Elmira nem tenné meg ajánlatát Orgonnak, ha nem lenne Tartuffe two in one leküzdhetetlenül vonzó. A nagy asztaljelenet szituáció-szöveg eltolása az ötlet és az érzelmi tartalom hordozója is. Szép kép, ahogy Orgon mindent tudva, tehetetlenül, magzati pózban fekszik az asztal alatt, míg fölötte történik, ami kezdettől fogva nyilvánvaló volt. Fel sem merül sem külső segítség, sem ellenállás: az eddigelé jól tartott és ebbe belegyengült luxuscsalád meg akarja őrizni az életmódját, vonakodás nélkül behódol.

A többség végül is jól jár. Már ha ez a jó.
 
(Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Megjelent: 334 alkalommal