Elemek megjelenítése címkék szerint: Katona József Színház

Arkagyina háznépe

(Katona József Színház - Csehov: Sirály - 2015. december 21.-i előadás)

Hatalmas várakozásokkal ültem be decemberben a Katona József Színházba, a Sirályra. Izgalommal töltött el, hogy Csehov darabot láthatok, azt Ascher Tamás viszi színre, s a szereposztás már előre valami nagyon mást ígért, mint amire a társulat tagjai alapján a színház törzsközönsége számíthatott. Az előzetes nagy elvárások persze mindig veszélyesek.

Verőcsény forever !

(Katona József Színház - A Bajnok - 2016. március 18.-i előadás)

Vannak színházi pillanatok, amelyeket az ember nem felejt. Tegnap este sikerült begyűjteni egy újabb "örök élményt". Bezerédi Zoltán teljes erőbedobással énekli a O Mio Babbino Caro-t, Pintér Béla magyar szövegével, miközben Nagy Ervin, mint prominens vidéki polgármester cola-nak becézett kokaint szippant egy kerti padról. Ugye, hogy megkapó?

"A formák bomlanak"

(Katona József Színház - Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon - 2016. február 17.-i előadás)

A Katona József Színház Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon című előadása körülbelül akként összegezhető, mint a még tisztességesen berúgni is képtelen Kis János festőművész és Vinczéné, az alattomos viceházmester, a "büdös bogár" párviadala. A néző nemigen érzékeli az egyén társadalomból való kivonulását, a főhős "oszlop tetején állását", az értelmiségi lét válságát. Amit láthatunk az zárt térben való vergődés és még messziről is olcsónak ható bor, konyak, literszám. Van-e nézői felvevőpiaca 2016-ban Sarkadi Imre műveinek?

"A gyűlölet korunk vezére", avagy Olaszliszka vs. Tatárszentgyörgy


(Katona József Színház - Az Olaszliszkai - 2015. október 8.-i előadás / Örkény Színház - Mese az igazságtételről, avagy A hét szamuráj – 2015.november 12.-i előadás)

Két kibeszéletlen társadalmi konfliktus. Két színházi műhely, két egymást követő művészgeneráció állásfoglalása, véleménynyilvánítása majdnem azonos témában. Tehet-e valamit a színház akkor, amikor a társadalom képtelen?