Iza színházban járt - Vári Éva

Elemek megjelenítése címkék szerint: Vári Éva

csütörtök, 25 május 2017 17:26

Vári Éva - portré

Az én sorsom ez, és nem vagyok vele elégedetlen” - Portré Vári Éva színművészről

Márai Sándor írja: „Ötvenéves korára a művével készül el az ember, vagy az életével.” De nem Vári Éva, ő ötvenéves korában belevágott egy új műbe és újrakezdte az életét. Egy szál magában nekivágott a budapesti közönség meghódításának. De nem ám addigi státuszában, pécsi sztárként, hanem árgus szemekkel figyelt „kis vidéki színésznőcskeként", a Józsefvárosban. Aztán Kiváló Művész lett, Kossuth-díjas és a Halhatatlanok Társulatának tagja. A mai napig havonta tízszer színpadon áll, mert „miközben csinálom, sohasem vagyok fáradt”. Lehet, a közel hat évtizedes pályáján volt sok lemondás, csalódás, bánat és könny, de mégis Vári Éva az, aki érti és szívében érzi Bob Dylan életbölcseletét:„Boldog ember az, aki felkeléstől lefekvésig azt csinálja, amit szeret”. Márpedig, ha Vári Éva valamit szeret, az a színházcsinálás. 

Kategória: Portré

The Big Five    

(Belvárosi Színház/OPI – Ronald Harwood: A nagy négyes (búcsúelőadás) - 2017. május 6.)

A Big Five eredetileg egy vadászkifejezés, az öt legnehezebben elejthető, legnagyobb presztízsű afrikai vadat takarja. A Belvárosi Színházban hat éven keresztül lépett fel egy mintha Big Four formáció. Az elmúlt húsz év színházi eseményeit bogarászva úgy tűnik, alkalmi truppként, nem társulati lét keretében nem igen állt színpadon négy - kívülről nézve - ennyire különböző személyiségű, eltérő szakmai előélettel bíró művész, aki ilyen hosszú és harmonikus együttműködésre volt képes. Ráadásként egy eléggé közepes társalgási színműben. A sikert egyértelműen a négy színész egymás iránti, színpad iránti és a közönség iránti alázata vívta ki. És egy színészrendező, Gálffi László. Így van meg a Big Five. 

A legjobb előadók valamivel többet visznek a szerepükbe
annál, amit a szerző papírra vett.
Ez teszi a színházat élővé, s ezért tartható fenn a színház.
(Stephen Sondheim)

Kategória: 2017 május

Au revoir Alice, bye-bye Birdie!    

(Játékszín – Jack Popplewell - Robert Thomas: A Hölgy fecseg és nyomoz 100. előadás - 2017. február 28.-i előadás /
Katona Sufni – Fekete Ernő Weöres-estje, Mennyekbe vágtató prolibusz, utolsó, 101. előadás – 2017. március 10.)

A dolgok jelenlegi állása szerint két színész van, aki képes becsábítani többször, ugyanarra az előadásra, Vári Éva és Fekete Ernő. Ha valaki nekem azt mondja, hogy A Hölgy fecseg és nyomoz című darabot nem egészen két év alatt képes leszek hat alkalommal megnézni, lehet, kezdeményezem az illető gondnokság alá helyezését. De megtörtént. Ahogy a Prolibuszt is láttam már két ízben, az utolsó előadás előtt. Kíváncsi voltam a „Hölgyre” és „Madárkára/Birdie-re”. De most eljött a búcsú ideje.  

Kategória: 2017 március
vasárnap, 16 október 2016 11:22

Martin Sherman: Rose

 A kis nagy nő

(Orlai Produkció, Spinoza Színház - Martin Sherman: Rose - 2016. október 15.-i előadás)

Vári Éva finom dáma. Azt tesz, amit akar: buklé házi zokniban és fekete zsorzsett délutáni szettben olyan sorsot mutat nekünk a Spinoza négylépésnyi színpadán, hogy az még nézőként is teher.

Kategória: 2016 október
vasárnap, 21 augusztus 2016 17:20

Színházi Kritikusok Céhe versus „mezei nézők”

Miután a Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta saját listáját, mi, mezei nézők is összeálltunk egy szavazás erejéig, a díjkiosztás és az eredményhirdetés előtt egy hónappal. A színikritikusok 24-25-en szoktak szavazni minden évben, mi most 38-an voltunk, olyan nézők, akik hetente többször is színházban töltik az estéjüket. Mi így láttuk a tavalyi évadot, gyermekelőadásra és életműdíjra nem voksoltunk, bár az utóbbira tudtunk volna, de mindenki örült Székely Gábornak. Van némi azonosság, de a hangsúlyok azért alapvetően máshol vannak.

Kategória: 2016 augusztus


"Egy szög miatt a patkó elveszett;
A patkó miatt a ló elveszett;
A ló miatt a lovas elveszett;
A lovas miatt a csata elveszett;
A csata miatt az ország elveszett!"


Edward Lorenz meteorológiai szimulációja óta tudjuk, hogy egyszerű formulákkal is lehetséges bonyolult folyamatok leírása, "ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt Pekingben, akkor abból esetleg egy hónap múlva New Yorkban hatalmas viharrendszer támadhat". Az emberi elmének bármily csodálatos, előrevetítve felfoghatatlan, hogy egy tettnek, történésnek milyen következményei lehetnek a jövőben.

Vári Éva a "pillangóhatás" nagymestere.

Kategória: 2016 augusztus
szombat, 11 június 2016 11:27

Az ügynök halála

Elszabadult hajóágyú

(Örkény Színház - Arthur Miller: Az ügynök halála - 2016. június 10-i előadás)

Szeretek színdarabokat olvasni, mert a szereplők jellemének, a cselekmények helyszínének elképzelése mindig egy fantasztikus, képzeletbeli utazás. És szeretem a színdarabokat más emberek - jelesül tehetséges művészemberek - interpretációján át is megismerni, mert mindig várom, hogy képesek lesznek-e a rácsodálkozás érzését kelteni bennem, hogy jé, erre nem is gondoltam. Az Örkény Színház új bemutatója kapcsán, mintha Mácsai Pál és Gálffi László smst küldött volna, tessék felébredni, másképpen érezni, látni Miller darabját, mint eddig. 

Kategória: 2016 június
hétfő, 14 szeptember 2015 17:16

Vidéki Színházak Találkozója, 2015

Vidéki Színházak Találkozója 2015

(Thália Színház - 2015 szeptember)

Megnézve az ez évi Vidéki Színházi Találkozó (VSZT) előadásai zömét, elcsodálkoztam. Tudom, érzékelem, hogy - bármennyire is el akarja lehetetleníteni a jelenlegi (művész)politikai akarat, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, a zsigeri cselekedeteken túl – még mindig vannak remek fővárosi színházi műhelyek, kiemelkedő produkciók, de látva a VSZT négy előadását, meglepetéssel tapasztaltam, hogy az elmúlt évadban a fővárosi színházak előadásai lehetnének inkább „vidékiek”.

Kategória: 2015 szeptember
vasárnap, 08 november 2015 23:17

A nagy négyes

Én voltam valaki...

(Belvárosi Színház – Orlai Produkció - A nagy négyes – 2015. november 8.-i előadás)

Négy, kétségtelenül művészi pályája zenitjén lévő művész: Vári Éva, Molnár Piroska, Szacsvay László és Benedek Miklós. Együtt, egy színpadon, Ronald Harwood: A nagy négyes című előadásában. Már önmagában ez elég egy jó színházi estéhez.

Kategória: 2015 november
szerda, 10 február 2016 23:13

Rose

Másrészt viszont….

(Spinoza /Orlai Produkció - Martin Sherman: Rose - 2016. február 10.-i előadás)

Ha valakinek, hát Vári Évának találták fel a monodrámát, mint színpadi műfajt. Nem kell neki kellék, díszlet, talán még partnerek sem, csak a közönség. Elvégre, ahogy azt egyszer nyilatkozta, "ezt a szakmát mégsem lehet illegalitásban űzni".

Kategória: 2016 február
3. oldal / 4