Játék a játékban a kezdés, két színész érkezik laza cuccban, otthonos-nyűgösen próbálni, Czeizel Gábor rendező szórakoztató hangbeli szekundálása mellett. Az outfitek legjei: Makranczi Zalánon a Védőbeszéd emblematikus felsőjének árnyalattal különböző mása, Schneider Zoltánon vizuális felkiáltójelként kanárisárga ujjatlan dzsekije. Rögzítik a mozdulatokat, mormolják a szöveget, kis játékokat találnak ki és dobnak el, aztán átöltöznek Veréb Dia attraktív, kortalan és mégis prófétai méltóságú jelmezeibe, elfészkelik magukat a szerepekben és kezdődik a gunyoros, kedvesen edukációs adok-kapok. Nem könnyű arra válaszolni, hogy mi lett a Tízparancsolattal, a kereszténységgel. Nincsenek is egyértelmű válaszok, de a kérdések jó helyen vannak ezen a színpadon. A Spinoza törzsközönsége régi játékos, telt ház van épp, szeretik a kontra-rekontra-szubkontra-fedáksári felépítésű szövegeket, a pesti kabaré hagyományai élednek újjá. Amit Schneider és Makranczi nagyon tudnak, az a jó hangulatú kamarazenélés; az irónia, szarkazmus, malícia legalább ötven árnyalata jelenik meg a közönség nagy megelégedésére. Czeizel Gábor rendező kellemes ritmust adott az első résznek, kedvenc Budapest-kupléja vezet át a másodikba, ahol Zsolnai Júlia budapesti újságírónőként vezeti be hőseinket a Bächer Iván ajánlotta kávéházban a legalábbis véleményesen dicsőséges magyar jelenidőbe. Van mit kérdezni, van min értetlenkedni, Fabacsovics Lili dramaturgként nagy munkát végzett, mikor az örökérvényű textust a napi politikai eseményekhez illesztette. Lesz ezen frissítenivaló minden előadásra. Zsolnai Júlia jó arányérzékkel poentíroz és ad fel kérdést, a könnyed moralizálástól a súlyos csöndekig jut mindenből a második részre. A Spinoza Színház a Spinoza Zsidó Fesztivál nyitóprogramjaként mutatta be Sándor Anna új darabját. Ez az előadás sem hagyja, hogy elfeledjük kedvenc Spinoza-idézetem: a megismerésre való törekvés az erény egyetlen alapja.

És tényleg.

Fotó: Herbszt-Véner Orsolya

(Szereplők: Mózes: Schneider Zoltán, Jézus: Makranczi Zalán, Újságírónő: Zsolnai Júlia, jelmez: Veréb Dia, írta: Ann Silberberg - Sándor Anna, dramaturg: Fabacsovics Lili,  rendező: Czeizel Gábor)