"A Fedák Sári-ügy avagy minden jegy elkelt" (Magyar Színház)
„Mert szebb és különb, mint a többi...”
(A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt című előadás a Magyar Színházban)
Ezzel a mondattal jellemezte Ady Endre Fedák Sárit, a szebb jelzővel vitatkoznék, a különbbel véletlenül sem. Első lehetett korának kiválóságai között. Embernek és művésznek is szuverén, egy olyan színésznő a 20. század eleji Magyarországon, amilyen Sarah Bernhardt Franciaországban, Ellen Terry Angliában. Rendhagyó tehetség, tengernyi bátorság kevés türelemmel és hatalmas akarattal, mindez női testbe zárt harci szenvedéllyel. Számára csatatér volt az otthona, a színházai, de még az utca is, ő maga egy amazon, aki a férfiak színpadi szerepét is eljátszotta. Az Olt Tamás írta és rendezte előadásban méltón idézi meg alakját – a fiatal Fedákot – Kiss Anna Gizella, a már bölcs színpadi nagyasszonyt egy mai színpadi nagyasszony: Kubik Anna.
Gogol: A köpönyeg (RS9 Színház)
Jelentéktelen élet - végtelen fájdalom
(RS9 Színház – Gogol: A köpönyeg – 2025. november 30-i előadás)
Lefojtott térben, sötét falak materialista világa között játszódik Akakij Akakijevics köpönyegének tragikomikus története, egyaránt ránehezedve a színészre és a nézőkre. Nem pusztán egy kisember életének epizódját látjuk, sokkal inkább az emberi identitás széthullását. A Kean, a színész után Széles László új monodrámája - mintha megint – pályafutásának tükröződése lenne a szerepben. Játékos elemekkel tűzdelt monológ, amely nem fáraszt, de finoman kényszerít, hogy kövessük egy megbomlott lélek tragédiáját a halálba.
Formanek Csaba: Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában - kvantumdráma és zenkomédia két bohócra (Kettőspont / színház & spirituális ügynökség)
Fogjuk meg és vigyük!
(Kettőspont / színház & spirituális ügynökség - Formanek Csaba: Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában - kvantumdráma és zenkomédia két bohócra – 2025. november 21-i előadás)
Nem ment el az eszem címadáskor, de sem a Kettőspont működését, sem a megszületett új produkciót nem írhatja le pontosabban semmi más. A sokadik merész vállalkozás ez a Ráday utcában. Két egymástól látszólag távolálló (színész)karakter, Ács Tamás és Formanek Csaba „művészi ütközés”-ét látjuk egy olyan színpadi játékban, amelynek a végére világossá válik, hogy az alkatuk, művészi eszköztáruk különbözősége ellenére nagyon is hasonlóak a pályától, az élettől elszenvedett sérüléseik. Sűrű atmoszférájú, feszes ritmusú estet látunk egy barátság feszültségeiről.
H. Melville regénye alapján, és a társulat improvizációit felhasználva írta: Kovács D. Dániel: Moby Dick (Stúdió K Színház)
A lélek méltósága
(Stúdió K Színház – H. Melville regénye alapján, és a társulat improvizációit felhasználva írta: Kovács D. Dániel: Moby Dick – 2025. október 25-i előadás)
Éva: Konokul őrzött eszményem nekem a Stúdió K mindenben kivirágzó szabadsága. Fognak egy millió részletű, afféle theatrum mundi-igényű nagyregényt és megcsinálják. Remek szólistává válik mindenki a kórusból, az epikai folyamból felszikrázik a dráma, Nagypál Ahabja egy későbbi Prosperót sejtet, Pallagi Melitta finom rezdülésű, szelíd abszent őrületet játszik. Nincs klisé, fals hang, van tehetség, dráma, halál és szellemes epika.
Iza: Ki mást illetne jogosan – nem mondjuk ki, de tudjuk milyen – klub-jelző 2025-ben Magyarországon, ha nem a független színházakat? Csak feketeöves (harc)művészek képesek arra, hogy süllyesztő, forgó, zsinórpadlás, csúcstechnika és minimum négyszáz négyzetméteres színpad nélkül akkorát álmodjanak, hogy negyven négyzetméteren neki fussanak Ahab kapitány tengeri hadjáratának a fehér bálna után. A Stúdió K Színházban a csúcstechnikát ész és hatalmas akarat pótolja, ahogy a nagy teret is. Így történhet meg, hogy a Ráday utcában a Pequod vitorlát bont Moby Dick nyomában.
A színházcsináló (OPI)
Hisztériánk rosszkedvű tele
(Orlai Produkciós Iroda - Thomas Bernhard: A színházcsináló - 2025. november 16-i előadás)
Éva: Tessék, egy céhremek, a Liliom után már ideje volt megint beírogatni a színháztörténetbe. A komikus és félelmes tirádák, meg áriák nagyon illenek Alföldi Róberthez, de a legfontosabb az, hogy mindnyájan függők vagyunk: a színházcsinálók is, a nézőik is. Ez a láthatóvá tett kötelék teszi élvezetessé a játékot. Alföldi egy kikerülhetetlen gravitációjú színházi szörnyet játszik. Ez az élete.
Iza: Ki más is játszhatná Bruscont, ha nem Alföldi Róbert? A főiskola után sztár lett, lehetőségek sorát kapta, és negyvenévesen már az ország első színházának igazgatói székében ült. Minden oka megvolt rá, hogy elhiggye, ő a magyar színház fenegyereke. Az első perctől fogva vállalta is a címet, státuszának és tehetségének megfelelve viselkedett, cselekszik, él ma is. Diadalmenetébe közbeszólt a hatalommal való visszaélés hátborzongató, de közben grandiózus és vérprofi modellje: a NER. Az enfant terrible ma hajótöröttként próbálja – egyre jobban szűkülő térben – előadni „világszínházi” elképzeléseit, amely az Átrium színpadán az Orlai Produkciós Irodának hála igazán nagyot szól.
Alan Ayckbourn: Igazából komédia (Pesti Színház)
Aktoida Sára színre lép
(Pesti Színház - Alan Ayckbourn: Igazából komédia - 2025 december 9-i előadás)
A Vígszínház játszóhelyei sok-sok színésznő kiugrását látták már. Pár emlékezetes debütálás: Ruttkai Éva A hattyú Alexandrájaként (1945) Kútvölgyi Erzsébet Johannaként (1975), Papp Vera Az üvegcipő Irmájaként (1978) Pápai Erika Pünkösdi Katóként (1987). Egyetlen szerep szemvillanás alatt ismertté tette őket. A Pesti színpadán most Varga-Járó Sára – több kedves-tehetséges alakítása után – hasonló rajtot vesz. Az Igazából komédia című szellemesen színpadra vitt vígjátékban üdítően friss a fellépése. Egy csábító android – mindvégig tartva a tökéletes robotikus modort –, aki ellopja a showt a többi remek színészi alakítás elöl.