Iza színházban járt - Elemek megjelenítése címkék szerint: Katona József Színház

Harry kocsmája  

(Katona József Színház – Martin McDonagh: Hóhérok - 2017. március 19.-i előadás)

Harminckét hóhéra volt Nagy-Britanniának. Köztük az egyik legsikeresebb – akárcsak a darabban – a Harry keresztnévre hallgató Mr. Allen, aki 1964-ig teljesített szolgálatot. Harry Allen csak a „második legjobb” volt és „soha nem érzett egy pillanatra sem bűntudatot, mindig békésen átaludta az éjszakát akasztás előtt, utána is”. Naplót vezetett 82 akasztásáról, amit már halála évében, 1992-ben árverésre dobtak a Marshall's aukciósházban. Persze, mint minden szakmának, a hóhérszakmának is megvolt az a veszélye, hogy hiba csúszik az ügymenetbe. De akárcsak egy traumatológusnál, szépítésre itt sem volt esély.   

Kategória: 2017 március
csütörtök, 16 február 2017 18:28

Emilia Galottti (Katona József Színház)

„Aki szarik a törvényre, az ugyanolyan hatalmas, mint a törvényhozók…”  

(Katona József Színház – Lessing: Emilia Galotti - 2017. február 9.-i előadás)

Bátorság kell ahhoz, hogy valaki ma Lessing művet vigyen színre, főleg, ha az még csak nem is a Bölcs Náthán. De ezek a Katonások bátrak. Felvállalják simán, hogy nem adok nagyon mást csak egy jó színházi estét, de ezt Barbie-baba budoárjában, hogy mégis legyen egy csavar.

Kategória: 2017 február
kedd, 31 január 2017 10:00

Terror (Katona József Színház)

Lőtt, ölt, majd elsétált  

(Katona József Színház – Ferdinand von Schirach: Terror - 2017. február 28.-i előadás)

Kétfajta romlottság van;
az egyik, amikor a nép nem tartja meg a törvényeket;
a másik, amikor a törvények rontják meg a népet:
ez gyógyíthatatlan baj,
mert magában az orvosságban rejlik.
(Montesquieu)

Színház=kikapcsolódás. Hülye vagyok én, hogy a szabadidőmben is jogászkodom? Persze régen tudom, a színház és a bíróság között olyan nagy különbség nincs. Színpad mindkettő, itt is, ott is vannak klasszisok és ripacsok. és nem mindig a klasszis nyer egyik helyen sem, kényes az egyensúly. Most a színházban tökéletes volt az igazságszolgáltatás gépezete, úgy ahogy az életben ritkán. Pártatlan, okos résztvevőkkel (jó színészekkel) a pulpituson. Akik az este megbuktak, azok az ülnökök voltak, a közönség, a mennyiség felülírta náluk a józan észt. 

Kategória: 2017 január
szerda, 28 december 2016 01:43

Bádogdob (Katona József Színház)


A dob, ami hangnélküli hangon szól  

(Katona József Színház – Günter Grass: Bádogdob - 2016. december 21.-i előadás)

Olyan jó úgy kijönni egy színházból, hogy mást kapunk, mint, amire számítottunk, s a fizikai színházasként megismert Hegymegi Máté igazán meglepett. Günter Grass regényét nem „hegymegisen”, hanem klasszikus feldolgozásban vitte színre. És még egy meglepi, Elek Ferenc, aki szép csendben olyan művésszé érett, akiért érdemes bemenni a színházba. Az persze igaz, hogy a darabban egyetlen pici dobpergés sem hangzott el, s az sem derült ki, hogy Oskar Matzerath egy elmegyógyintézet lakójaként mesél.  

Kategória: 2016 december

Kirakatasszony belenyalt a Nutellás üvegbe 

(Katona József Színház – Ibsen: Nóra (Karácsony Helmeréknél) – 2016. december 22.-i előadás)

Sok mindenről szólhat a Katona új bemutatója, de a szerző eredeti mondanivalójáról, a feminizmus „propagandájáról”, az emancipációról biztos nem. Ahogy az életünket segítő, kis párkapcsolati szerepjátékokról sem, itt erről szó sincs. Ebben az előadásban Nóra nem érdemel jobbat Helmernél, de a férfi lehet, megérdemelne egy szerető társat, s nemcsak azért mert Fekete Ernő játssza, hanem mert Helmer legalább összezuhant a veszteség terhe alatt, Nórával ellentétben.

Kategória: 2016 december

Please, smile!   

(Katona József Színház – Moliére: Nők iskolája - 2016. október 24.-i előadás)

Nem volt kedves Máté Gábortól a kis beszólása, „ti, akik esténként művészszínházban ültök”, mert igen bizalmasan összespannolt velünk, közönséggel. (Na, inkább menjünk stadionba?) De kárpótolt a kiváló ütemű és ízlésű előadás, ami olyan volt, mint egy őszi éj csendes mosolya. Kis nevetés, kis keserűség, kis káröröm. Nekem cseppet sem hiányzott semmiféle lila művészi üzenet. Elég volt az egyszerű kis életmese, pici tanulsággal.

Kategória: 2016 október

Miután a Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta saját listáját, mi, mezei nézők is összeálltunk egy szavazás erejéig, a díjkiosztás és az eredményhirdetés előtt egy hónappal. A színikritikusok 24-25-en szoktak szavazni minden évben, mi most 38-an voltunk, olyan nézők, akik hetente többször is színházban töltik az estéjüket. Mi így láttuk a tavalyi évadot, gyermekelőadásra és életműdíjra nem voksoltunk, bár az utóbbira tudtunk volna, de mindenki örült Székely Gábornak. Van némi azonosság, de a hangsúlyok azért alapvetően máshol vannak.

Kategória: 2016 augusztus
vasárnap, 21 augusztus 2016 12:13

A mizantróp (Katona József Színház)

Haraggal és önként – „hogy csak önmagad légy”

A Katona József Színház 2011. januárjában Zsámbéki Gábor rendezésében mutatta be Moliére A mizantróp című színművét. Szimbolikusnak tetszik, hogy a színház fennállása alatt egyszer történt csak meg, hogy egy darabot két rendezésben is színre vittek. Az 1988-as, méltán elhíresült előadást Cserhalmi Györggyel a főszerepben Székely Gábor leköszönő igazgató rendezte, akinek ez volt Katonában az utolsó rendezése.  Zsámbéki Gábor a 2011-es bemutatót követően adta át a színház vezetését Máté Gábornak, aki mindkét Mizantrópban szerepelt. Ez a rendezés egy Zsámbéki-maxima és összegzés. Érdemes megkeresni a választ, hogy miért megy majd négy éve szinte teltházzal.

Kategória: Szinikritikák
hétfő, 04 július 2016 11:35

Abigél bulija

Szuper !

(Katona József Színház - Mike Leigh: Abigél bulija - 2016. június 26.-i előadás)

Mindig is sejtettem, hogy a kertváros legalább olyan gyilkos közeg, mint az Amazonas dzsungele egy eltévedt városi turistának. Lila akác köz csak a tv-ben van. A való világban a párducmintás ruhába bújt szomszéd-hárpia elől nincs menekvés, maximum a nemlétbe. A Kamra előadásában testközeli valósággá vált, mit jelent az "egymás húsába beletépni, majd lehullani".

Kategória: 2016 július
szombat, 18 június 2016 11:31

Minden jó, ha vége jó

Miénk ez a cirkusz ?

(Katona József Színház - Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége - 2016. június 16-i előadás)

Lehet korszerűtlen vagyok, de én szeretem a klasszikus színházat, amikor az eredeti darabtól nem vonatkoztatnak el az alkotók olyan nagyon, hogy azt is képtelenség megérteni miről szól valójában. Zsámbéki Gábor által rendezett Shakespeare-előadás pedig hál istennek nem a ma szokásos, meghökkentően tűzijátékos színpadra vitel. Angol társalgási lapok használják egy-egy eseményre a low-key jelzőt. Ez a színházi este pont ilyen. Relaxál és hagy elmélyedni a szövegben, annak ellenére, hogy azért valami truváj mégis van a színpadon. Aztán kiderül az előadás késleltetetten hat igazán, nem akkor és ott, majd, egy napra rá.

Kategória: 2016 június
2. oldal / 3