Iza színházban járt - Kezdőlap
Értékelés:
(8 szavazat)

  

„Ki vesz engem észre?” 

(Pécsi Nemzeti Színház – Havel: Audiencia – 2024. március 11-i előadás)

Köles Ferencért, a város egyik legjobb férfiszínészéért bármikor megyünk Pécsre. Füsti Molnár Éva rendezte Havel Audienciáját feszes, kilátástalan kamarajátékra. Aki a rendszerváltás, vagy mi a szösz előtt nagykorú volt, annak nem kell magyarázni a káeurópai kisszerűséget, bambulást, bőbeszédű bratyizós-kétségbeesett fogalmatlan agressziót, ráismer. Köles Ferenc nagy színész, Sörmestere az örök beszorított kisfőnök. Katona Levente játéka szép beköszönés Pécsre, igazolja a Kemény István-i gondolatot: „Aki próbált már kidobóembert meggyőzni bármiről, annak van fogalma arról, hogy igazából hol az értelmiség helye a társadalomban.” Nem bírjuk elhessegetni a gondolatot, hogy 2024-ben is valahol ott, ahol a hetvenes években, a trutnovi sörgyárban.

péntek, 22 március 2024 17:10

Tena Štivičić: 3tél (Radnóti Színház)

Értékelés:
(24 szavazat)

   

Az idő árján  

(Radnóti Színház – Tena Štivičić: 3tél - 2024. március 11-i előadás)

Hömpölygő, néha felszikrázó előadás. Tömény lenyomat arról, hogy a történelem nem lineáris vonalban halad, hanem kört alkot. Ugyan a marsbeli életre készülünk, mégis az is realitás, hogy akik a 21. századot túlélik könnyen a neandervölgyi színvonalán találhatják magukat. Az embernél kegyetlenebb kreatúra nincs a Földön, nem a túléléséért öl, pusztít, hanem ideológiák mentén, pénzért, fanatikus meggyőződésből, alkalmanként akár a semmiért. A déli határunkon dúló boszniai háború mára sokaknak csak egy epizód, itt van helyette a keleti határon dúló orosz-ukrán háború, ha szerencsénk van, harminc év múlva ez is csak egy epizód lesz. Ha nem….

Értékelés:
(28 szavazat)

   

Ördögük van

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, 

és mindennel foglalkozom, 

ami rendes embernek nem jut az eszébe.”

Szerb Antal: A Pendragon-legenda

(Stúdió K Színház - David Greig: Prudencia Hart különös kivetkezése (fordította Závada Péter) – 2024. március 1-i előadás) 

Éva: Az évad legjobban várt színházi eseménye, a hely, amelyért legjobban izgulunk, a társulat, amelyet legjobban szeretünk. Az ilyen előadásokért járunk színházba, benne van minden, amiért érdemes: tehetségért, szabadságért, észért-szívért, kiszámíthatatlanságért. Recenzens felvételizett anno zsenge ifjúkorában a nagybölcsészre, azóta tudja, hogy a bölcsészek a „narratíva” szóról ismerik meg egymást. Néha azt is mondják, hogy Derrida, dekonstrukció, intertextualitás.  Igen nagyon örültem tehát a bölcsész(et)paródiának is. 

Iza: A színházcsinálás hőskölteménye, hogyan lehet azt szerelemből, szívből, akaratból, és főleg dacból. Eredmény: kivételes produkció, amely magával ragad, megnevettet és még el is gondolkodtat. Meg persze keservesen elszomorít. Látni, ahogy a színészek a kimerítő, több órás előadás után még díszletet bontanak. A mai, erős kézzel irányított színházi világában valamiért ez a műhely nem kedves, nem kap a közösből. A pénzosztó kultúrpolitikus(ok) cinikus csendben várja(ák), hogy a cudar körülmények között a tehetség erodáljon. Úgy tűnik, egyelőre juszt sem fog.  

Értékelés:
(39 szavazat)

A nem helyrehozható hibák 

(Radnóti Színház – Robert Icke: Oidipusz – 2024. március 18-i előadás)

A színházcsináláshoz kell kis szerencse. A Radnótinak most kijutott. A történet önmagában is nagyot szól, de Magyar Péter NER-es coming outjával az előadás szinte robban, és napról napra aktuálisabb úgy, hogy erre vélhetően nem volt (erős) alkotói szándék. Mutat egy forgatókönyvet, amelyben családi titkok, évtizedekkel korábbi bűnök sorakoznak, és a küldetéstudat, a látszólag nyílt lapokkal játszás beláthatatlan következményeiről szól. Szikszai Rémusz feszes ritmusú előadást rendezett arról, hogy a hübrisz hogyan sodorhat végzetbe, a múlt miként rombolja le a jövőt akár egy szemvillanás alatt. 

Értékelés:
(44 szavazat)

   

Előjáték a Lear királyhoz  

(Wyndham's Theatre - Shakespeare: Lear király- 2023. október 26-i előadás)

Lear szerepe minden nehézsúlyú brit színész számára kötelező, egy művészpálya utolsó szakaszának nagy kihívása. A legnagyobbak szinte kivétel nélkül nekifutottak: John Gielgud (1931, 1950), Laurence Olivier (1946), Paul Scofield (1962), Ian McKellen (2007), Don Warrington (2016) és Antony Sher (2016). Kenneth Branagh színészként és rendezőként egyaránt korunk egyik – ha nem legjelentősebb – Shakespeare-tolmácsolója, évekkel ezelőtt elfoglalta e poszton Olivier megüresedett trónját. V. Henrik, Hamlet, Macbeth, Jágó, Leontes karaktere és tucatnyi – színházi és filmes – Shakespeare-rendezés már mögötte van, a legjelentősebb darabok közül talán csak a III. Richard, A vihar és a Lear király nincs még feldolgozásai között. Egy 2019-es interjú tanúsága szerint évek óta foglalkoztatta Lear alakja: „a személyes megbocsátás óriási hiánya…amit világunk éppen megtapasztal a vad és ítélkező, azonnali és erőszakos megosztottságában…”, de energiáit lekötötte életrajzi motívumokon alapuló mozija, a Belfast – amiért a nyolcadik jelölése után végre kezébe vehette az Oscar-szobrocskát –, majd harmadik Poirot-filmje, A Haunting in Venice forgatása. 2023 tavaszán jelentette be, hogy a Kenneth Branagh Theatre Company 2015‒2016-os évadja után visszatér a West Endre a Lear királlyal 50 előadás erejéig a Wyndham's Theatre-be, majd 2024 őszén turnéra indulnak New Yorkba. 

Értékelés:
(73 szavazat)

  

Lagerfeld macskája   

(Vígszínház – Friedrich Schiller: Ármány  és szerelem - 2024. március 12-i előadás)

David Doiasvili a Sirály után Schiller drámáját vetíti, vizualizálja a Vígben. Nem elemez, színrevitele apropója – még erős jóindulattal - sem megfejthető, a látványvilág nem igazolja az előadást. Az igazi főszereplő majdnem, hogy Karl Lagerfeld milliárdos macskája, Choupette kitömött mása.  Hegedűs D. Géza – a néhai divatdiktátor maffiózó karikatúrájaként lép színpadra – így érthető mód kedvetlen, a Miller-házaspár szerepében Hegyi Barbara és Rudolf Péter derekasan küzd, míg az előadás Luise-je és Ferdinándja, azaz Márkus Luca és Medveczky Balázs – mintha másik előadásban lennének - klasszikus és heorikus történetet játszanak, imponáló erővel és hévvel.

vasárnap, 03 március 2024 16:29

Lavina (Orlai Produkciós Iroda)

Értékelés:
(38 szavazat)

 

Omlás és romlás

(Orlai Prodikciós Iroda - Ruben Östlund filmje alapján: Lavina - 2024. február 25-i előadás) 

Vágjunk a közepébe: insta-élmény, pergő nyelvű influenszer, mindenki laza, jómódú, problémamentes és egészséges, vakító síruhák és fogsorok, magasélet a magas hegyen.

Értékelés:
(76 szavazat)

Bánja a fene? 

(RS9 Színház – Samuel Beckett: Az utolsó tekercs – 2024. február 29-i előadás)  

Csupasz villanykörte fénycsóvájában egy öregember vet számot életével, mindennapi élethelyzet. Beckett az öregedést némi nosztalgiába burkolta, tragikomédiának láttatja. Lábán Katalin rendezőként – az RS9 alkotócsapatával – nem kis kockázatot vállal Beckett színrevitelével, korántsem kanonikus színházi darabot választottak. A főhős, Krapp szerepében - a híres-hírhedt színész, Kean karaktere után - Széles László tért vissza a színház piciny színpadjára. Ismét próbára teszi önmagát, feszegeti színészi ereje határait. Személyes önvallomással ajándékozza meg újra a nézőket, ezúttal nem a művészben lakozó hübriszről, hanem a magányról és az elidegenedésről.     

szerda, 28 február 2024 18:21

Carlo Goldoni: A hazug (Pesti Színház)

Értékelés:
(65 szavazat)

Goldoni nem elég 

(Pesti Színház – Carlo Goldoni: A hazug - 2024. február 27.)

Goldoni darabja Velencében játszódik, van benne félreértés, humor, bumfordi báj, helyzetkomikum. A szereplők között akad kalandor, sok-sok epekedő szerelmes, köztük tavasz-és hormonvezérelt lányok és fiúk, okos vagy idétlen szolgák, bölcsnek tűnő öregek. Kell némi korabeliséget árasztó díszlet, hozzá mai viseletet stilizáló jelmezek, és indulhat a Goldoni-szerű. Jogos félelem, hogy XVIII. századi darabot eredetiben már ember nem nézné végig. Bármennyire is koncentrálnak, próbálnak könnyednek látszani a színészek, kissé ijesztő este ez, ahogy nylonharisnyában és tűsarkúban mászkálnak a színésznők a magas lakklépcsőkön, a színészek meg féltéglaként repülnek-vágódnak földre, falra, emelgetik a súlyosnak látszó díszletelemeket. Alkalmanként erősebb a bútoros segédmunka a színjátéknál. Ami pozitív, hogy a színészeknek láthatón fekszik Horváth Csaba rendező Goldoni-koreográfiája.  

Értékelés:
(96 szavazat)

   

Korunk elmebaja túlélhető

(Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház – Rideg Sándor: Indul a bakterház - 2024. február 26.)

"Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. 

Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok.(…) 

Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. 

Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt…"

Rideg Sándor legszebb álmában sem gondolhatta, hogy első könyve ilyen magaslatokba jut, hisz cselédsorban nőtt fel az első világháború alatt, majd éhezett a Horthy-korszakban. Nem jutott be az írók elit klubjába, de első regényének adaptációja még ma is színpadon van, az elmúlt két évtizedben majdnem kéttucatnyi bemutatóval. Böhm György rendező érzelmes ember, és érzéke van a groteszkhez is. Tudja, hogy a „nemzeti vagy népi” a színpadon nem a bő gatya, a hímzett pruszlik, a bográcsgulyás vagy a tájszólás. Ahogy azt is, hogy a regény furabogarait nem kell nagyítani, csak élővé tenni. Az előadást nem terheli a „magas művészetet csinálunk” hamis címkéje, és mégis intelligencia-és műveltségi teszt. Élvezet nézni a gegeket, a jól komponált helyzetkomikumokat, a színészek eleven-bő kedvét, azt, hogy az előadásnak falusi komédia volta ellenére is van víziója.