Verőcsény forever !

(Katona József Színház - A Bajnok - 2016. március 18.-i előadás)

Vannak színházi pillanatok, amelyeket az ember nem felejt. Tegnap este sikerült begyűjteni egy újabb "örök élményt". Bezerédi Zoltán teljes erőbedobással énekli a O Mio Babbino Caro-t, Pintér Béla magyar szövegével, miközben Nagy Ervin, mint prominens vidéki polgármester cola-nak becézett kokaint szippant egy kerti padról. Ugye, hogy megkapó?

Erwin itt, Erwin ott, Erwin mindenütt
(Mozart: Don Giovanni - Bécs, Staatsoper - 2015. október 26.-i előadás és Budapest Erkel Színház - 2015. december 6.-i előadás)

Amíg színházba minden este képes lennék beülni, addig az operáról ez korántsem mondható el. De Mozart Varázsfuvolája, vagy Don Giovannija azért bármikor jöhet, főleg ha olyan este sikeredik, mint a Bécsi Opera október végi előadása, aminek Mozart zenéjén túl a teatralitása is varázslatos volt. Arról nem is beszélve, hogy még nyáron Salzburgban - Anna Netrebkot hallgatva - arról álmodoztam, hogy milyen jó is lenne Erwin Schrottot Leporelloként és Don Giovanniként is megnézni az operában. Nem hittem, hogy röpke pár hónap alatt - igaz kis szerencsével - valóra válik a kívánságom. 

Mindig van lejjebb!

(Thália Színház – Simon Beaufoy: Alul semmi - 2015. október 30.-i előadás)


Az Alul semmi Simon Beaufoy kultikussá vált filmregényének színpadi változata. A szerző írta többek között a Gettómilliomos, a 127 óra, vagy az Éhezők viadal: Futótűz forgatókönyvét is. A rendező, Réthly Attila szerint a bemutató apropója, hogy a darab „rendkívül jól illeszkedik műsorpolitikájukba [..] s lehet benne találni valami fontosat, ami talán reflektál a magyarországi állapotokra”. A színház fel is vonultatta majdnem egész színészi élgárdáját. Szerencsére Molnár Piroska megúszta a szereplést. Ez a legjobb hír, ami a bemutató kapcsán eszembe jutott. 

Hadd vakuljon a néző !

(Örkény Színház - Kovács Márton - Mohácsi-testvérek - Parti Nagy Lajos: Köd utánam - 2015. november 6.-i előadás)

Kovács Márton - Mohácsi-testvérek - Parti Nagy Lajos Köd utánam címmel operettet írtak az Örkény Színház számára. Közel négyórásra sikeredett a produkció, embert próbáló, mind a nézőknek, mind a szereplőknek. 

Én voltam valaki...

(Belvárosi Színház – Orlai Produkció - A nagy négyes – 2015. november 8.-i előadás)

Négy, kétségtelenül művészi pályája zenitjén lévő művész: Vári Éva, Molnár Piroska, Szacsvay László és Benedek Miklós. Együtt, egy színpadon, Ronald Harwood: A nagy négyes című előadásában. Már önmagában ez elég egy jó színházi estéhez.

Send in the clowns

(Spinoza/Orlai Produkció - Csákányi Eszter: Akit az istenek szeretnek - 2016. január 28-i előadás)

Csákányi Eszter kicsit nyűgös. Aztán sóhajt egyet, félig feltelepszik a bárszékre, elvégre vele szemben 70 ember, aki ma műsort akar, hát jó, legyen. A színésznő elkezd cseverészni önmagával, látszólag a semmiről, majd elkapja a hév és már nincs megállás. Lendületben, a káoszból rend lesz, a fecsegésből show műsor.

Másrészt viszont….

(Spinoza /Orlai Produkció - Martin Sherman: Rose - 2016. február 10.-i előadás)

Ha valakinek, hát Vári Évának találták fel a monodrámát, mint színpadi műfajt. Nem kell neki kellék, díszlet, talán még partnerek sem, csak a közönség. Elvégre, ahogy azt egyszer nyilatkozta, "ezt a szakmát mégsem lehet illegalitásban űzni".

"Igen, most, hogy enyém a hatalom, pokolba öntöm az egyetértés tejét, és zűrzavarrá kavarom az egész világot."

(Átrium Filmszínház - Ionesco: Makbett - 2015. október 29.-i előadás)

Már az előadás szórólapja felhívta a figyelmet, „nemshakespeare”, hanem Ionesco Makbettjét nézzük, látjuk az este. A darab valóban csak a Macbeth átirata, semmi bátorság, lelki tusa jó és rossz között, semmi bűntudat, csak és kizárólag az emberekben ott rejtőzködő gátlástalanság, kegyetlenség és hataloméhség.

Moral insanity

(Radnóti Színház - Krleža: Glembay-ház - 2016. január 26-i előadás)

Egy polgári kamaraszínház, egy horvát társadalmi dráma és Valló Péter találkozása, 2016-ban, Magyarországon. Lehet ez érdekes?

Helyreb…uk a világot ?

(Pesti Színház - Schiller: Haramiák - 2016. január 4.-i előadás)

Én elfogadom Csehovtól, hogy kellenek az új formák, mert ha azok nincsenek, akkor inkább ne legyen semmi. De elgondolkodtam a Pesti Színházban Schiller: Haramiák című darabját látva, hogy egy Johnny Cash dal, vagy a Boom Shakalaka refrénű zenei betét lehet-e a megfelelő közvetítő forma a schilleri gondolatok interpretálásához.