Iza színházban járt - 2023 október
Értékelés:
(94 szavazat)

Akarlak is, meg nem is   

(Budaörsi Latinovits Színház – Annie Baker: John -2023. október 6.) 

Tizenkilencre húzott lapot a BLSZ azzal, hogy kortárs amerikai, női drámaíró darabjával nyitotta meg évadját. Éva szarkasztikus hangulatában volt a bemutató után, amikor azt latolgattuk hazafelé, hogy mire is a bátor darabválasztás, rövidre is zárta a vitánkat: „mert Máté fogadott Ascherrel és vesztett, büntiből.” Nekem ez az előadás mégis sokkal több volt, mint például a tavalyi évadban - a kritikusok által agyonhájpolt – a Legközelebbi ember című Hajdu Szabolcs darab. Ott vajmi kevés mondanivaló fogott meg, itt viszont van Bob Dylan, Woody Allen, némi Annabelle, a gyilkos baba sztori, nyomokban Eugene O’Neill-i hangulat, egy csipetnyi mágikus realizmus, sőt még némi Csehov is. A lényeg persze a négy színész a színpadon, akik az este végére igenis akarnak valamit adni a nézőknek Baker darabján át.      

vasárnap, 08 október 2023 21:55

Molnár Ferenc: Az üvegcipő (Vígszínház)

Értékelés:
(85 szavazat)

A cseléd, a boszorkány, az asztalos, meg a ficsúr


 (Vígszínház – Molnár Ferenc: Az üvegcipő - 2023. szeptember 21-i előadás)

Iza: Az üvegcipőt csak akkor érdemes elővenni, ha éppen van a színháznál olyan színész, aki képes költőien életre kelteni a darab valamely főszereplője édes-bús életét - a miszticizmussal bíró pesti városrész mindennapi keservével együtt - úgy, ahogy Molnár megálmodta ezt a kisrealista mesét. A Vígszínház kegyelmi állapotában van, nemhogy a főszerepekre, de a kéttucatnyi (!) szerepre is van tökéletes aktora, akik gyönyörrel játszanak Molnárt a színpadon. Nincs túlzó gesztus, minden színpadon kiejtett mondat, sóhaj molnárul szól. Még az is magától értetődik, hogy ebben - a felszínén játékos, mélyén katartikus - produkcióban piros hó esik, így a szociológiai kórkép tündérmesére lesz hitelesítve.
Éva: Olyan jó volt a Vígben lenni, mint az Alföldis Nemzetiben anno, dixi. Stohl szintet lép, végre nagy és korszakváltó szerep, nem lektűr és kommersöl. Kovács Patrícia a mandula test és attraktív melír mögött egy agyongyötört, de erős nőt játszhat, aki kénytelen állni, és állja is az ütéseket. Waskovics Andrea Irmája nem folyékony méz, de tényleg száz százalék végletes életre-halálra szerelem, ezért győz. (Recenzens meglehetősen elégedett, amikor egy Molnár-darab rendezésében egy nő győz.) Császár Paliként Medveczky Balázs egy józsefvárosi fiók-Sinatra, kis idő múlva nem lesz vele tanácsos kezet fogni. A Mohácsi testvérek megélezték Molnárt: halott zabigyerek, kirúgott Császár Pali, zéró emberi jog, vastörvények, nulla társadalmi mobilitás, már egyetlen kérdésre is cserdülő rendőrpofon. A mesés Horthy-korszak, tudják, névadója a tetkós, cigányzenekedvelő ellentengernagy, aki inkluzíve kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona. Pár év és a Don-kanyar is méltatható lesz.

Értékelés:
(92 szavazat)

Szent őrültek 

(Kettőspont Színház – Platón: Szókratész védőbeszéde és Weiner Sennyei Tibor: Diogenész - 2023. október 5-i páros előadás) 

A javak bűvöletében élő, egyre tudatlanabb társadalomban irreális színházi estét tartani konzekvens, megvesztegethetetlen filozófusokról. Mert mutassanak már egyet inkább élőben! Szókratész és Színópéi Diogenész különcök voltak, kívülállók koruk társadalmán, tudatosan. Az ő alakjukat megidéző Ács Tamás és Formanek Csaba – mondhatni – maguk is különcök, az online 21. században választották hivatásuknak az előadóművészetet, az élőszó, a személyes jelenlét varázsát. Nem tudatosan pozícionálták magukat saját korukon kívülre, így hozta a pálya. Osztálytermekben, színjátszásra éppen még alkalmas játszóhelyeken feszítik meg újra és újra önmagukat, mert kedves kötelességük hirdetni az igét, oszlatni a sötétséget. 

Értékelés:
(74 szavazat)

Kortárs férfiak?   

(B32 Galéria és Kultúrtér – Mika Myllyaho: Pánik, avagy férfiak az idegösszeomlás szélén – 2023. október 20.)

Norvégiának ott van Ibsen, Svédországnak Strindberg, egy-egy világklasszis drámaíró. De kije van Finnországnak, Mika Myllyaho-ja? A finn rendező-drámaíró darabja városi univerzumba invitálja a nézőket, férfi hősei próbálnak megbirkózni hétköznapi életükkel, amely mindannyijuknak többfejű sárkánynak tűnik éppen. Ez az abszurd vígjáték megalapozhat egy péntek esti baráti vacsit, ami leginkább a három gondosan egymás mellé válogatott színész érdeme, és nem a történeté. Annyi a finneknek, ha se Ibsen, se Strindberg, csak a tavak, a tajga, a tundra, és ezek a férfiak.