Iza színházban járt - 2016 június
2016. június 26., vasárnap 11:33

Egy fenékkel két lovat

Értékelés:
(26 szavazat)

"A holnap a mából néha szép"  

(Belvárosi Színház/Orlai Produkciós Iroda- Richard Bean/Grant Olding: Egy fenékkel két lovat - 2016. június 25.-i előadás)

Nem gyakori, hogy minden, de minden színházat szerető és értőszemmel néző barátom, ismerősöm, egybehangzóan állította volna egy bemutató után, hogy a szünetben angolosan távozott. (Hű, de érdekes kifejezéssé vált ez a Brexit után!) Most pedig pont ez történt. Vártam, hogy végre én is lássam, mi a szörnyülködés tárgya. Éppen az Orlai Produkciós Iroda egyik "bukása", a Hippolyt szállított nekem egy soha nem feledhető színházi élményt. Csákányi Eszter Schneidernéként kicsomagolja Kulka Jánost, alias a lakájt, egy citromsárga hatalmas masniból, Elek Ferenc, mint Schneider úr asszisztálásával. Az előadás mindenben felvette a versenyt Székely István filmjével, megújítva azt a 2010-es évekre, ötletes,  kvalitásos volt, talán jobb, mint az ezredfordulón készült film-remake, mégsem kellett. Ráadásként a most bemutatott darabot Pelsőczy Réka állította színre, aki rendezőként már több sikert tudhat magáénak az Orlai Produkciós Irodánál. Felcsigázva lépkedtem lefelé a Belvárosi Színház lépcsősorán....... 

2016. június 18., szombat 11:31

Minden jó, ha vége jó

Értékelés:
(29 szavazat)

Miénk ez a cirkusz ?

(Katona József Színház - Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége - 2016. június 16-i előadás)

Lehet korszerűtlen vagyok, de én szeretem a klasszikus színházat, amikor az eredeti darabtól nem vonatkoztatnak el az alkotók olyan nagyon, hogy azt is képtelenség megérteni miről szól valójában. Zsámbéki Gábor által rendezett Shakespeare-előadás pedig hál istennek nem a ma szokásos, meghökkentően tűzijátékos színpadra vitel. Angol társalgási lapok használják egy-egy eseményre a low-key jelzőt. Ez a színházi este pont ilyen. Relaxál és hagy elmélyedni a szövegben, annak ellenére, hogy azért valami truváj mégis van a színpadon. Aztán kiderül az előadás késleltetetten hat igazán, nem akkor és ott, majd, egy napra rá.

2016. június 13., hétfő 11:29

I. Erzsébet

Értékelés:
(38 szavazat)

Nem az a lényeg hol áll a Föld, hanem az, hogy én hol állok rajta!

(Szkéné Színház - Paul Foster: I. Erzsébet - 2016. június 11.-i előadás)

Hihetetlen, hogy 2016 nyarán kell emberi/művészi vonatkozását szívből megéreznem, egy már közel három éve futó darab kapcsán, hogy mit is jelentett 2012 telén/tavaszán a Budapesti Kamaraszínház állami kinyírása. Mit élhetett meg a színház társulata, amikor kiderült nem kellenek, mert csak. Nem hiszem, hogy bárki is megtudná mondani, hogy miért kellett egy jól teljesítő állami színházat ukmukfukk bezárni, amikor azóta is annyi, sokkal gyengébben muzsikáló színház támogatása folyamatos. Három éve nézem a Nagymező utcában a gyönyörű szecessziós épület pusztulását, rajta ma is a színház nevének feliratával. Csak az ellehetetlenítése volt fontos, nyomainak eltüntetése már nem. Persze ez a kezdet volt, s ha jól emlékszem még a szakma sem nyitotta ki a száját. Szó sem volt még szimpátia tüntetésről, mint a Nemzeti Színházért, csendben nézte a színész/művésztársadalom a játszóhely megszüntetését. A gondolat apropója, a Foster-darab alapötlete. Egy színházi társulat kiebrudalása előbb Londonból, aztán Cambridgeből, majd mindenhonnan. A kiszolgáltatott, megalázott művészek, akik pénz nélkül, pódium nélkül, de még  mindig játszanak, ha kell a legelőn, mert ők a tükör a társadalom előtt, s mert máshoz nem értenek.

2016. június 11., szombat 11:27

Az ügynök halála

Értékelés:
(51 szavazat)

Elszabadult hajóágyú

(Örkény Színház - Arthur Miller: Az ügynök halála - 2016. június 10-i előadás)

Szeretek színdarabokat olvasni, mert a szereplők jellemének, a cselekmények helyszínének elképzelése mindig egy fantasztikus, képzeletbeli utazás. És szeretem a színdarabokat más emberek - jelesül tehetséges művészemberek - interpretációján át is megismerni, mert mindig várom, hogy képesek lesznek-e a rácsodálkozás érzését kelteni bennem, hogy jé, erre nem is gondoltam. Az Örkény Színház új bemutatója kapcsán, mintha Mácsai Pál és Gálffi László smst küldött volna, tessék felébredni, másképpen érezni, látni Miller darabját, mint eddig. 

2016. június 04., szombat 12:26

Bolondok tánca (Szabadkai Népszínház)

Értékelés:
(24 szavazat)

A lényeg, az anyagi érdek !

(Thália Színház/ Határon Túli Magyar Színházak Szemléje - Szabadkai Népszínház Magyar Társulata - Lev Birinkszkij: Bolondok tánca  - 2016. május 22.-i előadás)

Ritkán fordul elő velem, hogy egy már halott szerzőről lövésem se legyen, de Birinszkijről még csak nem is hallottam. Pedig Lev Birinszkij már jó 60 éve halott. A Bolondok Tánca című művének pedig száz évvel ezelőtt volt a premierje, a berlini Lessing Színházban! A darabot látva ez szinte hihetetlen. Egyrészt amiatt, hogy az író - eltekintve most attól, hogy olvashatta Marx, Engels és Lenin elméleti műveit - hétköznapi mikroszemszögből, a Patyomkin cirkáló lövése előtt hét évvel leírja, miként fog kitörni a XX. század legmeghatározóbb forradalma, másrészt amiatt, hogy úristen, lehet itt van megint a forradalom szele?    

2016. június 02., csütörtök 11:45

Úrhatnám polgár (Sepsiszentgyörgy)

Értékelés:
(13 szavazat)

Az aranyzsinór 

(Thália Színház/ Határon Túli Magyar Színházak Szemléje - Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház - Moliére: Úrhatnám polgár - 2016. május 21.-i előadás)

Mi rossz van abban, ha valaki a fenségeknek akar tetszeni? Semmi. Ki a fene akarna a piaci kofák előtt cool lenni?  Az viszont kétségbeejtő, amikor a Moliére Úrhatnám polgára házában az egyetlen józan, két lábbal a földön álló ember maga az úrhatnám polgár. A  Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában pedig pont ez a helyzet. A Jourdain-ház minden más lakójának, látogatójának, szolgájának van valami kis hibája, így, vagy úgy. Egy ember van csak a helyén, minden furcsasága, feltörekvési hóbortja és tetszésvágya ellenére, a háziúr.