Iza színházban járt - Kezdőlap
csütörtök, 29 szeptember 2022 23:47

Ken Ludwig: Primadonnák (Pécsi Nemzeti Színház)

Értékelés:
(34 szavazat)

Billy Shakespeare és William Wilder

(Pécsi Nemzeti Színház – Ken Ludwig: Primadonnák – 2022. szeptember 24-i előadás)

Nőnek öltöző férfias férfiak Billy Wilder és Shakespeare közösen mixelt koktéljában, amely a Van, aki forrón szereti című film és a Vízkereszt című dráma paródiája. Az a fajta darab, amely szerencsés esetben két órára elfeledtetheti, hogy háború dúl a szomszédban, elszabadultak a rezsi árak, egekbe szökött az infláció, és éppen egy Kata-katasztrófát élünk (és nem csak az adózásban), vagyis sokak szorongató mindennapjait. Zavaros időkben a nevetés olyan, akár egy kiskanál méz, segít elszakadni a valóságtól, amíg azt nézzük, ahogy egy 190 centis nyurga férfi tűsarkúban a néhai Anna Nicole Smith-t is megszégyenítő mellbőséggel, darázsfészekre emlékeztető szalmasárga parókában affektál és riszál a deszkákon.

vasárnap, 18 szeptember 2022 18:08

Aranyoskám (Madách Színház)

Értékelés:
(62 szavazat)

Egy, két, há, ugrik, nyuszi, ....... hol van Bob Fosse?

Musicalt játszani és musicalt nézni más agyvelő, mint ami Ibsen vagy Molnár sorainak interpretálásához és befogadásához kell. Nem kedvelem különösebben „a filmről színpadra” adaptációkat, mégis bevallom, sok minden tetszett ebben a kiválóan színpadra vitt pörgős-zenés vígjátékban, sőt, még átgondolnivalót is találtam benne. Michael Dorsey/Dorothy Michaels szerepében Szemenyei János parádés, és nagy szerencsémre a többes szereposztás lehető legjobb konfigurációját láthattam oldalán: Csákányi, Balla, Peller, Ficza.

vasárnap, 21 augusztus 2022 16:41

Verdi: Aida (Salzburgi Ünnepi Játékok - 2022)

Értékelés:
(44 szavazat)

Verdi ès az iszlám

(Salzburgi Ünnepi Játékok 2022 - Verdi: Aida, 2022 augusztus 15-i előadás)

Öt éve neheztelek amiatt, hogy nem kaptam jegyet Shirin Neshat rendezte Aidára 2017-ben, Anna Netrebkoval a címszerepben és Riccardo Mutival a karmesteri pulpituson. Azóta hallottam Netrebkot Aidaként, s most látva Neshat újabb próbálkozását Verdivel, már nem duzzogok. Öt év után az iráni származású rendezőnő visszatérhetett, hogy felülvizsgálja korábbi "személyes fiaskóját" Verdivel. Vele ellentétben Anna Netrebko hosszú évek után nincs a Fesztivál fellépői között (már most tudni, 2023-ban sem), holott évtizeden át ő volt itt a Nap és a Hold, egymagában. Úgy tűnik, mára persona non grata Salzburgban és általában a nyugati világban. Ahogy Aidán sincs már sötét smink. Furdal a kíváncsiság, vajon Markus Hinterhäuser művészeti igazgatót mi vitte rá, hogy Shirin Neshat új esélyt kapjon, míg Netrebko csak a fesztiválszervezők hátát. Mert lehet szeretni vagy nem szeretni az orosz énekesnőt, ám Aida szerepe ma az övé. Netrebko egy aktívan működő érzelmi vulkán, maga a szenvedély, egyben az esendőség, gyerekesség, az önfeláldozás akár saját kárára is. Ő az az énekesnő, akinek Verdi operát írt, szemben Elena Stikhina-val, aki valóban csodás, de „tompa gyöngyház”, ahogy azt a zenekritikusok megállapították róla.    

Értékelés:
(46 szavazat)

Kátya élete a bábuk között 

(Salzburgi Ünnepi Fesztivál 2022 – Leos Janáček: Kátya Kabanová - 2022. augusztus 14-i előadás)

Barrie Kosky először (rajzfilmen kivetített) kánkánozó farkas tánckarával tett rám benyomást Mozart Varázsfuvolájában, aztán jött a méhecskéknek álcázott drag queen tánckar Offenbach Orfeuszában - Kathryn Lewekkel megtámogatva -, és még pár vicces egyben groteszk darabja. Önmagát csak  (a rendhagyó önjelzőitől most eltekintek) „kengurunak” aposztrofáló ausztrál származású rendezőt így könyveltem el. Ki más merné ezt a színpadon, a hírneve féltése nélkül? Idén lelke eddig rejtett énjével érkezett Salzburgba, Janáček operájában a kissé pesszimista, talán magányos, ambivalens érzésektől gyötört Kosky mesélt.  

Értékelés:
(49 szavazat)

Latin Fiesta

(Salzburgi Ünnepi Játékok 2022 – Rossini: A Sevillai borbély -2022. augusztus 11-i előadás)

Villazón nem kesereghetett hosszan, amikor nem hívták többé a Traviata Alfredojára, újratervezett, jó évtizede rendez is az operaszínpadokon. A Sevillai borbély – állítólag - mint előadás elronthatatlan. De a legmenőbb sitcomok poénözönei nem soroznak meg úgy, ahogy Villazón kezei között most ropogott a gegágyú. Rossini vígoperájában - a jó ízlés határán belül - nem riad vissza sem a vaskos poénoktól, sem az ütős gegtől, ráadásul színpadi művész agyával és szívével gondolkodva helyzetbe hozza művésztársait. Cecilia Bartoli a dívák között is királynő, Nicola Alaimo egy repülő-táncoló basszus, Ildebrando D'Arcangelo pedig fáradhatatlan mókamester. Fegyelmezett a csapatmunka, hiába áll több, önmagában is egész estét betöltő világsztár a színpadon. Olyan az egész, akár egy friss citromos habcsók, gyönyör „beleharapni.”   

Értékelés:
(51 szavazat)

Batman és Catwoman

Besegítve már az elején összegzek – az örkényes Kárpáti Aurél mintára -: IGEN. Amikor kijöttünk azt gondoltam, ez már megint a „WTF”-kategória, annak ellenére, hogy szórakoztatott, és tagadhatatlanul karneváli hangulatban távoztunk összevetve ezt a legutóbb itt látott, a Jelenetek a bábuk életéből való előadással. Holott ez is, ahogy a Bergman-darab is a férfiak szexuális frusztrációjáról szól, vagyis nem igazán az én bajom. Azonban Böhm György dramaturg/rendező munkái hosszú évek óta ízlelgetik velem a camp stílust a színpadon, és ez a produkció egy öntudatos, magát felvállaló……. giccs. Nekem bejött.