Iza színházban járt - 2024 március
Értékelés:
(57 szavazat)

   

Ördögük van

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, 

és mindennel foglalkozom, 

ami rendes embernek nem jut az eszébe.”

Szerb Antal: A Pendragon-legenda

(Stúdió K Színház - David Greig: Prudencia Hart különös kivetkezése (fordította Závada Péter) – 2024. március 1-i előadás) 

Éva: Az évad legjobban várt színházi eseménye, a hely, amelyért legjobban izgulunk, a társulat, amelyet legjobban szeretünk. Az ilyen előadásokért járunk színházba, benne van minden, amiért érdemes: tehetségért, szabadságért, észért-szívért, kiszámíthatatlanságért. Recenzens felvételizett anno zsenge ifjúkorában a nagybölcsészre, azóta tudja, hogy a bölcsészek a „narratíva” szóról ismerik meg egymást. Néha azt is mondják, hogy Derrida, dekonstrukció, intertextualitás.  Igen nagyon örültem tehát a bölcsész(et)paródiának is. 

Iza: A színházcsinálás hőskölteménye, hogyan lehet azt szerelemből, szívből, akaratból, és főleg dacból. Eredmény: kivételes produkció, amely magával ragad, megnevettet és még el is gondolkodtat. Meg persze keservesen elszomorít. Látni, ahogy a színészek a kimerítő, több órás előadás után még díszletet bontanak. A mai, erős kézzel irányított színházi világában valamiért ez a műhely nem kedves, nem kap a közösből. A pénzosztó kultúrpolitikus(ok) cinikus csendben várja(ák), hogy a cudar körülmények között a tehetség erodáljon. Úgy tűnik, egyelőre juszt sem fog.  

Értékelés:
(37 szavazat)

  

„Ki vesz engem észre?” 

(Pécsi Nemzeti Színház – Havel: Audiencia – 2024. március 11-i előadás)

Köles Ferencért, a város egyik legjobb férfiszínészéért bármikor megyünk Pécsre. Füsti Molnár Éva rendezte Havel Audienciáját feszes, kilátástalan kamarajátékra. Aki a rendszerváltás, vagy mi a szösz előtt nagykorú volt, annak nem kell magyarázni a káeurópai kisszerűséget, bambulást, bőbeszédű bratyizós-kétségbeesett fogalmatlan agressziót, ráismer. Köles Ferenc nagy színész, Sörmestere az örök beszorított kisfőnök. Katona Levente játéka szép beköszönés Pécsre, igazolja a Kemény István-i gondolatot: „Aki próbált már kidobóembert meggyőzni bármiről, annak van fogalma arról, hogy igazából hol az értelmiség helye a társadalomban.” Nem bírjuk elhessegetni a gondolatot, hogy 2024-ben is valahol ott, ahol a hetvenes években, a trutnovi sörgyárban.

péntek, 22 március 2024 17:10

Tena Štivičić: 3tél (Radnóti Színház)

Értékelés:
(46 szavazat)

   

Az idő árján  

(Radnóti Színház – Tena Štivičić: 3tél - 2024. március 11-i előadás)

Hömpölygő, néha felszikrázó előadás. Tömény lenyomat arról, hogy a történelem nem lineáris vonalban halad, hanem kört alkot. Ugyan a marsbeli életre készülünk, mégis az is realitás, hogy akik a 21. századot túlélik könnyen a neandervölgyi színvonalán találhatják magukat. Az embernél kegyetlenebb kreatúra nincs a Földön, nem a túléléséért öl, pusztít, hanem ideológiák mentén, pénzért, fanatikus meggyőződésből, alkalmanként akár a semmiért. A déli határunkon dúló boszniai háború mára sokaknak csak egy epizód, itt van helyette a keleti határon dúló orosz-ukrán háború, ha szerencsénk van, harminc év múlva ez is csak egy epizód lesz. Ha nem….

Értékelés:
(107 szavazat)

  

Lagerfeld macskája   

(Vígszínház – Friedrich Schiller: Ármány  és szerelem - 2024. március 12-i előadás)

David Doiasvili a Sirály után Schiller drámáját vetíti, vizualizálja a Vígben. Nem elemez, színrevitele apropója – még erős jóindulattal - sem megfejthető, a látványvilág nem igazolja az előadást. Az igazi főszereplő majdnem, hogy Karl Lagerfeld milliárdos macskája, Choupette kitömött mása.  Hegedűs D. Géza – a néhai divatdiktátor maffiózó karikatúrájaként lép színpadra – így érthető mód kedvetlen, a Miller-házaspár szerepében Hegyi Barbara és Rudolf Péter derekasan küzd, míg az előadás Luise-je és Ferdinándja, azaz Márkus Luca és Medveczky Balázs – mintha másik előadásban lennének - klasszikus és heorikus történetet játszanak, imponáló erővel és hévvel.

vasárnap, 03 március 2024 16:29

Lavina (Orlai Produkciós Iroda)

Értékelés:
(55 szavazat)

 

Omlás és romlás

(Orlai Prodikciós Iroda - Ruben Östlund filmje alapján: Lavina - 2024. február 25-i előadás) 

Vágjunk a közepébe: insta-élmény, pergő nyelvű influenszer, mindenki laza, jómódú, problémamentes és egészséges, vakító síruhák és fogsorok, magasélet a magas hegyen.

Értékelés:
(66 szavazat)

   

A nem helyrehozható hibák 

(Radnóti Színház – Robert Icke: Oidipusz – 2024. március 18-i előadás)

A színházcsináláshoz kell kis szerencse. A Radnótinak most kijutott. A történet önmagában is nagyot szól, de Magyar Péter NER-es coming outjával az előadás szinte robban, és napról napra aktuálisabb úgy, hogy erre vélhetően nem volt (erős) alkotói szándék. Mutat egy forgatókönyvet, amelyben családi titkok, évtizedekkel korábbi bűnök sorakoznak, és a küldetéstudat, a látszólag nyílt lapokkal játszás beláthatatlan következményeiről szól. Szikszai Rémusz feszes ritmusú előadást rendezett arról, hogy a hübrisz hogyan sodorhat végzetbe, a múlt miként rombolja le a jövőt akár egy szemvillanás alatt. 

Értékelés:
(100 szavazat)

Bánja a fene? 

(RS9 Színház – Samuel Beckett: Az utolsó tekercs – 2024. február 29-i előadás)  

Csupasz villanykörte fénycsóvájában egy öregember vet számot életével, mindennapi élethelyzet. Beckett az öregedést némi nosztalgiába burkolta, tragikomédiának láttatja. Lábán Katalin rendezőként – az RS9 alkotócsapatával – nem kis kockázatot vállal Beckett színrevitelével, korántsem kanonikus színházi darabot választottak. A főhős, Krapp szerepében - a híres-hírhedt színész, Kean karaktere után - Széles László tért vissza a színház piciny színpadjára. Ismét próbára teszi önmagát, feszegeti színészi ereje határait. Személyes önvallomással ajándékozza meg újra a nézőket, ezúttal nem a művészben lakozó hübriszről, hanem a magányról és az elidegenedésről.     

Értékelés:
(74 szavazat)

   

Előjáték a Lear királyhoz  

(Wyndham's Theatre - Shakespeare: Lear király- 2023. október 26-i előadás)

Lear szerepe minden nehézsúlyú brit színész számára kötelező, egy művészpálya utolsó szakaszának nagy kihívása. A legnagyobbak szinte kivétel nélkül nekifutottak: John Gielgud (1931, 1950), Laurence Olivier (1946), Paul Scofield (1962), Ian McKellen (2007), Don Warrington (2016) és Antony Sher (2016). Kenneth Branagh színészként és rendezőként egyaránt korunk egyik – ha nem legjelentősebb – Shakespeare-tolmácsolója, évekkel ezelőtt elfoglalta e poszton Olivier megüresedett trónját. V. Henrik, Hamlet, Macbeth, Jágó, Leontes karaktere és tucatnyi – színházi és filmes – Shakespeare-rendezés már mögötte van, a legjelentősebb darabok közül talán csak a III. Richard, A vihar és a Lear király nincs még feldolgozásai között. Egy 2019-es interjú tanúsága szerint évek óta foglalkoztatta Lear alakja: „a személyes megbocsátás óriási hiánya…amit világunk éppen megtapasztal a vad és ítélkező, azonnali és erőszakos megosztottságában…”, de energiáit lekötötte életrajzi motívumokon alapuló mozija, a Belfast – amiért a nyolcadik jelölése után végre kezébe vehette az Oscar-szobrocskát –, majd harmadik Poirot-filmje, A Haunting in Venice forgatása. 2023 tavaszán jelentette be, hogy a Kenneth Branagh Theatre Company 2015‒2016-os évadja után visszatér a West Endre a Lear királlyal 50 előadás erejéig a Wyndham's Theatre-be, majd 2024 őszén turnéra indulnak New Yorkba.