Iza színházban járt - A harag napja
kedd, 22 március 2016 00:27

A harag napja

Értékelés:
(25 szavazat)

"Pusztítsátok az ájtatosság bálványát"

(Trafó - Schilling Árpád. A harag napja - 2016. március 22.-i előadás)

Hát kellett hozzá idő amíg összeszoktam Alföldi-színházával, vagy Pintér Béla látásmódjával. Azt hiszem most jött el a pillanat, hogy besétáljak Schilling Árpád világába, s megtudjam mi is az a társadalmi színház. 

Egy rozzant pamlag, amin egy idős asszony ül. Onnan tudtam, hogy még nem halott, hogy néha jobbról balra átbillent a feje. Tíz percig ezzel néztünk farkasszemet, hogy aztán az este folyamán ez a pamlag legyen a borzalmak kicsiny házi birodalma, olyan befejezéssel, amihez képest fel kell pörögniük a Trónok harca kreatívjainak is.

Pedig a történet igazán köznapi és egyszerű. Egy negyvenéves, robotba beleszürkült nő, Erzsi egyszer csak rájön, hogy neki van véleménye, amit kimond. Kimondja azt, amit mindenkinek ki kéne, csak nem akarja, vagy nem meri. Kimond valami nyilvánvalót, amit aztán nem bán meg, csak éppen a kimondott, majd fenntartott vélemény szétver körötte mindent, ami fontos, családot, szakmát, kenyér keresetet. A következmények beláthatatlanok, elveszti önmagát, mígnem a 40. szülinapi tortája szelőkésével nemcsak  habos sütit, hanem a nyaki verőerét is felszeli.

A darab apró kis szösszenetekből áll össze, Erzsi harcaiból önmagával, a családjával, kollégáival, a társadalommal. 

Valahogy az elején tudjuk, hogy Erzsi lúzer, mert az Erzsi félék sosem nyernek, áldozati bárányok voltak, lesznek. És valóban, a bajokból valahogy mindenki kijön, csak Erzsi nem, ő belepusztul.

Akárcsak az Olaszliszkai című darab esetében, itt is van egy valós társadalmi alap, Sándor Mária, a "feketeruhás" ápolónő megszólalása, de aztán átcsúszunk fikcióba. A darabot Schilling Árpád - Zabeszinszkij Éva és a szereplők írták, "alakították". Erzsit Sárosdi Lilla játszotta, számomra meglepő erővel. Tudom sértő amit írok, de onnan tűnt nagyon jónak és hitelesnek az alakítása, hogy végig az motoszkált bennem, ember nem lehet ilyen hülye. Pedig Erzsi a tehetetlen önsorsrontás iskolapéldája, még Csehov hősnőiben is nagyobb az élni akarás és a sikerfaktor. Más jól jött ki a társadalmi kiállásból, csak Erzsi vesztette el az állását, vált takarítónővé, lett a új főnöke szexpartnere, becsapva magát a szerelemérzetével. Ha ez még nem lett volna elég, feje fölül eladja lakását, hogy megvakult anyját külföldön gyógyíttassa, majd a szerető befektetési piramisjátékán elveszíti a lakáspénzt. Ebből a helyzetből szabadítja meg a tortaszelő kés. 

Erzsi tragédiájának kísérői családja, munkatársai. Barátai nem igen, mert nincsenek. Ahogy az Schillingnél megszokott, egy-egy színész több karaktert megformálva lépett színre. Láng Annamária az est folyamán előbb szókimondó, majd az ügyet, Erzsit eláruló kolléga, jég hátán is megélő volt munkatárs, csökött közszolga. Rába Roland miniszter, orvosigazgató, szépségszalon vezető, szerető, pénze miatt megtűrt bunkó egy jobb családban. Mindketten könnyedén, elegánsan oldották meg többes szerepeiket.

Erzsit mindenki becsapta, ballasztnak kellett mindenkinek, mindenhova. Amikor pedig nehezékké vált, kidobták a mély vízbe, az éhes cápák közé, pedig pontosan tudták, Erzsi nem tud úszni. 

Az előadás két meglepetés fellépője Erzsi lányát és anyját játszó két színésznő. Az előbbi Kovács Kata Milla, tipikus mai fiatal, a lé határozza meg a tudatot. Mit az elvek, túl kell élni és a lány, ha kényszerből is, de túlélő típus. Erzsi anyját Meszléry Judit formálta meg, döbbenetesen jó alakítással. Hálát adtam az égnek, hogy ez a visszataszító, önző, kioktató asszony nem az én anyám. Még szeme világa elveszítésében sem tudtam sajnálni.  Ahogy Meszléry Judit egy doboz joghurtot evett a pamlagon, azon gondolkodtam, jobb lenne sosem megöregedni, mert ezzel nem akarok szembesülni a tükörben.

Schilling műhelyéből már a Lúzer is felkavaró volt, de ez a darab maga a mélyrepülés. Eljutott hozzám az üzenet, abszolút megértettem, hogy Erzsinek azért nincs választása, mert én, meg még sok millióan kussolunk. Schilling nem, meg is van a jutalma, egyelőre még nem a kés, csak a NAV a nyakán.

Menjen mindenki el a Krétakörbe és nézze meg mi lesz, ha még sokáig hallgat.        

(A kép Nagy Gergő fotója.)

Megjelent: 1021 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Apátlanok A velencei kalmár »