Tasnádi István (Szép Ernő után szabadon) : Lila Akác Lokál (Orlai Produkciós Iroda
Már az ákác sem lila
(Orlai Produkciós Iroda – Tasnádi István (Szép Ernő után szabadon): Lila akác lokál – 2024. december 1-i előadás)
Tasnádi István jól ráérzett, hogy Szép Ernő múlt század elején született darabja rímel korunkra, akkor is, most is új világ volt születőben. A 20. század eleji fiatalok érzelmi bizonytalansága megfelel a mai társaik fogyasztói társadalomban elszenvedett digitális magányának. De mind a tartalmi, mind a formai kivitelre pontokat kell levonnom. A „léhaság” tálalása kemény munka, keveseknek megy könnyed kézzel, ahogy műfaj egyik hazai virtuózának, Böhm Györgynek. Szépségtapasz, László Lili meggyőző játéka Tóth Manci karakterében és Rohonyi Barnabás elegánsan tétova Csacsinszky Palija.
Pesti polgár - Fesztbaum Béla zenés színházi estje
„Ember maradj”
Pesti Színház – Pesti Polgár (Fesztbaum Béla zenés estje) - 2024. december 15-i előadás
Kétszeri időutazás, egyszer vissza a száz évvel ezelőtti Budapestre, másodszor egy mára klasszikus színházi előadásba, a Budapest Orfeum világába. Az este szereplője korosodó Nyilas Misiként jön ki a színpadra, holott mára már a Vígszínház társulatának meghatározó tagja. Egy kellemes külsejű, eleganciával bíró, tartózkodó és a csendjeiből meglepetéseket ígérő színész áll előttünk. Sok-sok epizódszerepe soha nem volt érdektelen, a kis szerepeket is izgalmasan formálta meg. A hivatásához szerencse és kitartó munka kellett, és ma, ha a közönség azt olvassa: Fesztbaum, a név önmagában garanciát jelent a minőségre.
Dave Johns: Én, Daniel Blake (Radnóti Színház)
Emberarcú tragédia
(Radnóti Színház – Paul Laverty: Én, Daniel Blake - 2024. december 17-i előadás
Valló Péter rendezése a színházi évad lelkiismerete. Egyszerű, szép, teljes, fájdalmas és felemelő. Schneider Zoltán a lehető legjobb választás Daniel Blake szerepére. A versenyközpontú társadalmakban a legalapvetőbb szükségletei kielégítéséért küzdő polgárokat statisztikai adatokra redukálják, ezzel elkerülve a szenvedéseikért való felelősség érzését. A kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel szembeni embertelen bánásmódról szól a dráma, amikor egy remény marad, a „nyomorultak” egymás iránti szolidaritása. Ezt itt nem politikai gyújtóbeszéd, de megtapasztaltuk az elmúlt 15 évben, mit jelent egy rezsim érzéktelen közönye, amikor vezérelve: „annyit érsz, amennyid van”, és úgy bánik az adófizetőivel, mintha az állam eltartottjai lennének, és a védelmükre, szolgálatukra létrehozott intézményei lényegében már sorra megbuktak.
Móricz Zsigmond - TÁP Színház: Rókonok
Megsimogatni a kiscicát!
(Katona József Színház – Móricz Zsigmond Rokonok című regénye alapján írta Preiszner Miklós, Znajkay Zsófia és Peer Krisztián, a végső változatot készítette: Mózsik Imre: Rókonok – 2024. november 24-i előadás)
1930 nyarán írta Móricz Zsigmond a Rokonok című regényét a Horthy-rendszer intézményesített korrupciós mechanizmusáról, a sikkasztásokról és panamákról, a közhivatalnokok, politikai szereplők mindennapi zsiványságairól. Meg arról, ahogy a szegényekből kisajtolt adókból luxus életet élnek a hatalom kiváltságosai, és azt kaparintanak meg, amit csak akarnak. Az előadást követő napokban került nyilvánosságra Bátonyi Péter kormányfőtanácsos büntető feljelentésének híre arról, hogy a kiemelten védett műemlékek lebontásához vezető hatósági eljárásokban minisztériumi vezetők miként nyúlnak át a szakapparátus felett a „rokonok” érdekében. Nem a Horthy-rendszerben, hanem 2024-ben. A TÁP Színház előadásai sosem semlegesek vagy közhelyesek, formailag, gondolatilag és morálisan is mindig arra reflektálnak, ahogy élünk. Ennél naprakészebb nem lehet színházi elődás!
Jonas Petter Aronsen: Az ember, aki elvesztette az időt (Vígszínház)
Anton Pavlovics jégbe zárva
(Vígszínház: Jonas Petter Aronsen: Az ember, aki elvesztette az időt – 2024. december 13-i elődás)
Itt valami turpisság van, Jonas Petter Aronsen nevű norvég írót nem lehet kiguglizni, még azt sem tudom, ki írta valójában ezt a darabot. Azt viszont tudom, hogy a Vígszínház bemutatója egy kivételesen izgalmas vállalkozás, filozofikus mélységgel és abszurd elemekkel tarkított messzi északi kaland, sötét és lenyűgöző. A középpontjában egy olyan ember története áll, aki kérdőre vonja életét, és észveszejtőn hasonlít Platonovra, Asztrovra, Vojnyickijre és Andrej Prozorovra is. A hangulat a skandináv krimik lábnyomaiban lépked, a miliő hasonlít a True Detective: Nigth Country évadjára. Mindeközben a Víg társulata kilép komfortzónájából és kiéli az abszurd iránti vonzalmát.