Iza színházban járt - Fráter Zoltán: A két egyetlen/film-szín-játék (Madách SzínpadON)
szombat, 26 március 2022 15:46

Fráter Zoltán: A két egyetlen/film-szín-játék (Madách SzínpadON)

Értékelés:
(38 szavazat)

Karinthy (prózai) musical    

(Madách SzínpadON - Fráter Zoltán: A két egyetlen/film-szín-játék - 2022. március 25.)

Hendikeppes projektnek tűnt ez. A darab szereplői valós személyek, akiknek szerelemi viszonya anno vetekedett Ady és Léda héjanászával, a legendája – itthon - Ernest Hemingway és Martha Gellhorn kapcsolatával, ráadásul a közös fiú, Karinthy Cini legendát körített róluk Szellemidézés című művében. Ha ez még nem lett volna elég, Révész György remek filmet forgatott már róluk Latinovitscsal és Ruttkaival. Az egyórás film-szín-játék vegyes érzelmeket szült bennem. Jordán Adél Böhm Aranka reinkarnáció, Fekete Ernő hozza Karinthy intellektusát belülről, Fekete Réka Thália megcsillantja Judik Etel személyének súlyát, de ehhez a körítés egy prózai mini-musical, amely a valóságban nem létező szerelmi háromszöget kreál Karinthy érzelmi viharaiból.   


A játékot Fráter Zoltán rakta össze, alapja az Utazás a koponyám körül, 5-6 Karinthy vers, és bevillan a Szellemidézés is. A párbeszédek, monológok Karinthy és Aranka szerelmének hullámzását mintázzák, az író betegségét követik, de leginkább heves vágyat ébresztenek aziránt, hogy lekapjuk Karinthy verskötetét a polcról: hogy is van pontosan az a vers? Az író és a második feleség közé ékelődik az első, Judik Etel alakja, leginkább az agydaganattal küzdő író halálkörüli gondolataként. Darab az nincs, csak villogóan színes, szépen komponált, közelik, szóló és páros képek, felfokozott érzelmekkel süvített-suttogott mondatsorokkal.

A díszlet-és animációtervező Vízvárdi András „látványt” adott. Elegáns Art Déco alapú padlózatra XX. század eleji, súlyos bútorokat tett, kis budoár szigeteket imitálva ezzel, sok-sok csillárral. A párbeszédeket egy mennyezeti műtő világítás vakító felkapcsolása választja el. Rományi Nóra igazán stílusos, múlt század eleji ruhákat  adott a szereplőkre, Aranka Carmen-vörösben, Etel csipke-fehérben. Az író megbontott nyakkendőben, gyűrött mellényes öltönyben, gyapjú sállal.

Karinthy szerelmi élete nem a csendes kispolgári lét kottázata. A huszonéves író beleszeretett egy férjezett, kétgyermekes színésznőbe, Judik Etelbe (Boga), akivel két év titkos liezon után Berlinbe szökik, és rá két év után nőül vette. Rövid a boldogságuk, az asszony harminckét évesen tragikus hirtelenséggel meghalt, egy tehetséges, ám beteg gyermeket örökül hagyva. Ezt követően lépett a színre csak Böhm Aranka. Boga az előadásban már csak „kísért” a testi és lelki boldogság emlékeként, és a Halál csábításaként. Érinthetetlen a második asszony számára, már örökre szép és tökéletes. Fekete Réka Thália szerepe ennyi, egy puha polgárasszony szexi szellemképe, akivel minden más lehetett volna…..

Aranka a kézzelfogható, jelenidős szerelem. Jordán Adél minden, amit Arankáról összeolvastunk: rafinált, erőszakos, követelődző, számító, költekező, nárcisztikus, csalfa, egy kecses, ám féltékeny nőstényfarkas, aki mindig tudja éppen hova marjon, hol fáj a legjobban. Az az asszony, aki miatt Karinthy szerint Jézus átadja neki a helyét, mert a Keresztfán való szenvedés semmi nem volt az Arankával való házassághoz képest. Jordán ezt másfél perces jelenetecskékben, ülve, fekve, állva képes eljátszani, egy vibráló fénygömbként. Született vamp, eleganciával, semmi puhaság benne, ő a nagybetűs vágy. A felszín alatt meg felvillantja a nő bizonytalanságát, állandó félelmét a csalódástól. Ady megkerülhetetlen, legfelfokozottabb pillanata Jordánnak, amikor féltékenysége szülte gyűlöletből odavágja, hogy Ady verset írt róla: „pedig az költő volt”. Mire az éppen vesztésre álló férj epésen visszakérdez: „És a Sándor? A Petőfi, az nem írt?!”

A történet az író halála előtti két-három évben játszódik, és Karinthy már 51 évesen halott. A ’30-as évek közepére az állandó pénz utáni hajsza, a betegség és Aranka hármasa felőrölte. Fekete Ernő dandysége, szőkesége csak belülről hozhatja a megtört, - finoman mondva – ördögien markáns vonású Karinthyt. Képességessége a belső égés, a zseni oldaláról fogja meg az írót. Szaval, könnyedén és tűzzel, s a műfajban egyedülállóan jó. Hiteles a kiégettség, ahogy ingadozik Boga/Halál csábítása és Aranka/még kicsi Élet között. Fekete túl jó ahhoz, hogy ne hozzon egy pontos, korrekt, mégis élvezhető képet a halállal kacérkodó íróról.

A produkciói a szereplők személyének tényszerű felvezetésével indul és azzal is zár, ettől pont olyan, akár a Viasat History egyik dokumentumfilmje lenne. Szirtes Tamás rendező mesterséf, és most megkívánt egy pompás irodalmi fogást. Csakis minőségi alapanyagból dolgozik, kap is egy Michelin-csillagot a produkció, „kellemes kitérő”. De őt már beszippantotta kissé az A.L.Webber Univerzum, ami nem villog, nem forog, nem zenél, az nem az igazi, s emiatt a szufléra sütés közben kicsit rányitotta a sütőajtót.

Megjelent: 1386 alkalommal