Iza színházban járt - Tasnádi István: Paravarieté (Pinceszínház)
kedd, 04 december 2018 14:34

Tasnádi István: Paravarieté (Pinceszínház)

Értékelés:
(7 szavazat)

A Török Pál utca titkos kincse: Buflakár Béla

(Pinceszínház - Tasnádi István: Paravarieté - 2018. december 1.-i előadás)

Kicsit tétovázott a közönség, hogy röhögjön-e, de aztán úgy döntött, hogy igen.  Tasnádi István Paravarietéje az, aminek látszik, csoda kegyetlen mischung, ami utólag fáj, közben meg szórakozat a „magatokon röhögtök”-jegyében. Kaszás Gergő a középszerűség virtuózaként a XXI. századi magyarok Oblomovja. Buflakár Béla képét ki kellene tenni a középiskolákban. Már ha még lesznek.

Jelenetről-jelenetre kísér minket fáradhatatlan Ezerarcú Fregoliként a kiváló Blahó Gergely a kismagyar valóságban. Itt a nőket szordínósan, de ütik, a kérvényeket ötven évenként bírálják el, és a felnőtt ember is - kis gondolkodás után - önként hozzájárul a hivatal által abszolvált eutanáziájához kései abortusz jogcímén. Előbb még az IKEA kávézójában ülünk, majd jő a flash és máris a Duna-parton termünk vámpírgyilkossághoz.

Az örök nő, Szabóné Hajagos Bettina szerepében a nagyenergiájú és karcos-erős Kovács Vanda, aki pár mozdulattal, fintorral képes megteremteni azt a női figurát, aki fél kézzel ötven kilós rafia zsákot emel, elpirulva szagolja meg az első randin művirágot, és hajlandó saját férje kibelezését is végignézni.

Minden magyar macsó taplóinak kvintesszenciája Némedi Árpád Zoroszter Leóként, akitől hihetetlen versezeteket is kapunk a függöny előtt, két jelenet között a varieté legszebb hagyományainak megfelelően. Néha citerával. 

Kaszás Gergő alakítja Buflakár Bélát, az inaktív, mindent elfogadó, dögletesen unalmas ötvenes bérelszámolót, akinek legfeljebb annyi izgalom van az életében, mint egy doboz tejfölben. Nagymonológjában Kaszás nemcsak lelassítja, hanem meg is állítja a színpadi időt: egy low budget fotelben üldögélve lélegzetvételei ritmusát is rákényszeríti a nézőkre, mígnem egyszer csak azt vesszük észre, hogy vele együtt nézegetjük némán cigarettájának hamuját, hogy mikor esik már le. A több jelenetben kiteljesedő alakítás egy karácsony szelleme- apoteózisban jut a legmagasabbra: egy magyar család kínos-keserves ünnepén Kaszás a karácsonyfa. És milyen!

Tasnádi Csaba rendezése sajátosan sírva-röhögős, figyelmet követelő előadás. Kincsek vannak a Pinceszínházban, na.

Az iróniát, szarkazmust befogni nem tudó nézők meg ültek bambán, csak azt nem értem, akkor hogy bírnak megmaradni ebben a sokat szenvedett kicsi honban. Tán ugyanúgy, bambán.

 (Fotó: Csicsely Zoltán)

Megjelent: 203 alkalommal