A lényeg, az anyagi érdek !

(Thália Színház/ Határon Túli Magyar Színházak Szemléje - Szabadkai Népszínház Magyar Társulata - Lev Birinkszkij: Bolondok tánca  - 2016. május 22.-i előadás)

Ritkán fordul elő velem, hogy egy már halott szerzőről lövésem se legyen, de Birinszkijről még csak nem is hallottam. Pedig Lev Birinszkij már jó 60 éve halott. A Bolondok Tánca című művének pedig száz évvel ezelőtt volt a premierje, a berlini Lessing Színházban! A darabot látva ez szinte hihetetlen. Egyrészt amiatt, hogy az író - eltekintve most attól, hogy olvashatta Marx, Engels és Lenin elméleti műveit - hétköznapi mikroszemszögből, az Auróra cirkáló lövése előtt öt évvel leírja, miként fog kitörni a XX. század legmeghatározóbb forradalma, másrészt amiatt, hogy úristen, lehet itt van megint a forradalom szele?    

Ius murmurandi a Vígszínházért !

(Vígszínház - Mike Bartlett: Földrengés Londonban - 2016. május 23.-i előadás)

A második évadot zárom - hatodik éve hűséges Víg-bérletesként -, amikor nem értem, hogy mit is akar nekem ez a színház üzenni. Ebben az évadban Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem, Schiller: Haramiák és most a Földrengés Londonban, amikor szünetben kiürült körülöttem a nézőtér. A nézők "szavaznak", s nem azért mennek el, mert vén hülyék, akik nem értik az új színházi formákat, hanem azért, mert valóban nem érdemes feláldozni tovább az estét. Ami a színpadon folyik, abból már tuti nem lehet semmi átütő.  

Az aranyzsinór 

(Thália Színház/ Határon Túli Magyar Színházak Szemléje - Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház - Moliére: Úrhatnám polgár - 2016. május 21.-i előadás)

Mi rossz van abban, ha valaki a fenségeknek akar tetszeni? Semmi. Ki a fene akarna a piaci kofák előtt cool lenni?  Az viszont kétségbeejtő, amikor a Moliére Úrhatnám polgára házában az egyetlen józan, két lábbal a földön álló ember maga az úrhatnám polgár. A  Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában pedig pont ez a helyzet. A Jourdain-ház minden más lakójának, látogatójának, szolgájának van valami kis hibája, így, vagy úgy. Egy ember van csak a helyén, minden furcsasága, feltörekvési hóbortja és tetszésvágya ellenére, a háziúr.  

"Misszió szívvel-lélekkel"

(Nemzeti Színház/Bajor Gizi Szalon - Szűcs Nelli: Fedák Sári-estje - 2016.május 18-i előadás)

Kedves ismerősöm, Kereszty Ági jóvoltából jutottam el Szűcs Nelli Fedák-estjére. Ági előtte ráhangolót tartott, az általa az estre invitált 20 főnek. Friss, home-made, mandulás sütit kínálva felolvasott Rostand: Cyranojaból, hogyan készül a mandulás barackos kosárka. A következő színházlátogatás, a Cyrano beharangozásaként. Majd szemelvények következtek Fedák Sári: Te csak most aludjál, Liliom című könyvéből. Amire beültünk a Bajor Gizi Szalonba, már fel voltam spanolva Fedákra. Nem tudom, hogy a süti cukortartalma, vagy Fedák Sári 100 évvel korábbi gondolatai hallatán.  

"Gyújtottál már tábortüzet ÉS-el ?"

(Katona József Színház - Shakespeare: Ahogy tetszik - 2016. május 16-i előadás)

Mintha csak a MITEM még nem ért volna véget, s a Moszkvai Művész Színház itt maradt volna egy koncert erejéig. Az Ahogy tetszik ugyanúgy végződik Kovács D. Dánielnél, mint Rizsakovnál a Korszerűtlen koncert, fergeteges rock and rollba torkollik. Jóleső érzés, hogy amit az orosz húszévesek  tudnak, azt a mi harmincasaink, vagy majdnem harmincasaink is. Két óra elteltével Borbély Alexandra és Tasnádi Bence ugyanolyan jól ropja, mint az orosz mester végzős diákjai.

Play Shakespeare

(MITEM 2016/ Nemzeti Színház - Sepsiszentrgyörgyi Tamási Áron Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója - Shakespeare: Vízkereszt, vagy amire vágytok - 2016. április 23.-i előadás)

Sokat gondolkodtam arról, milyen lehetett a színjátszás Shakespeare korában. Nem hatott meg a Szerelmes Shakespeare című film látványvilága, de még az sem, hogy jártam a Globe-ban. A Borough Market - ahova Shakespeare vélhetően sörözni járt -, már jobban megmozgatta a fantáziám. Bocsárdi László pedig a Vízkereszt, vagy amire vágytok színre vitelével most megmutatta, amit a fejemben már "láttam."  

"A mama azt nem tudta, milyen kurva nehéz ez az egész"

(Szkéné Színház - Háy János: Nehéz - 2016. május 6.-i előadás)

Peter Brook mondta, hogy nem tudja mitől függ, hogy egy ember mozdulatlanul áll a színpadon és magára vonja a figyelmünket, a másiknak meg ugyanez nem sikerül. Én nézve az előadást azt nem tudtam eldönteni két órán keresztül, hogy mikor vesztek többet, ha Mucsi Zoltánt hallgatom és próbálom megérteni az általa mesélt emberi sorsot, s nem nézek Lázár Katira, vagy Lázár Kati arcjátékát nézem és konok némaságát "hallgatom", s kizárom Mucsi Zoltán monológjának befogadását. A kettő egyszerre keservesen ment, mindkét művész teljes nézői figyelmet követelt színpadi jelenlétével.

"Köszöntelek a szivárvánnyal"

(Katona József Színház/Sufni - Mennyekbe vágtató prolibusz - 2016. április 29-i előadás)

Mi kell ahhoz, hogy valaki képes legyen egy órán át lekötni a figyelmünket, úgy, hogy megakadályozza, lopva se pislogjunk az óránk számlapjára ? Nem tudom, de Fekete Ernő biztos hordozza azt a gént, ami erre képessé tesz valakit. A színész Weöres-estjén fel sem merült annak a lehetősége, hogy unatkozzak.      

Kacsintás a múltba

(MITEM 2016/Moszkvai Művész Színház - Korszerűtlen koncert - 2016. április 21.-i előadás)

Kellenek a visszaigazolások, hogy 12 év orosz nyelvtanulás nem megy a lecsóba, még akkor sem, ha az ember nem olvas Puskint eredetiben, nap mint nap. Ha semmi másra, ennek a szívmelengető érzésnek a megélésére remek volt a Moszkvai Művész Színház előadása. Még ma is értem (érzem) az orosz nyelvet, ha nem is túl sűrűn gyakorlom! Persze nem igaz, hogy semmi másra. Viktor Rizsakov rendezte zenés játék, még a szibériai télben is átmelegítette volna a lelkeket.

A borg holló

(MITEM 2016 - Szentpétervári Alekszandrinszkij Színház - Gozzi: A holló - 2016. április 16.-i előadás)

Gene Roddenberry, a Star-Trek atyja, halála után 25 évvel a színháztörténet szerves része lett, a Béta-kvadráns klingonjai sorra tűnnek fel a színpadon. Előbb márciusban, Valló Péter Velencei kalmárjában, mint a karnevál részesei, most pedig Nyikolaj Roscsin munkájában, A hollóban. Az estén a színészek össze nem téveszthető maszkban léptek színre, homlokukon a klingon tarajsorral.