Show-business

(Erkel Színház - Cheri Steinkellner & Bill Steinkellner szövegkönyve és Douglas Carter Beane kiegészítése alapján fordította Galambos Attila és Szente Vajk: Apáca show - 2026. január 11-i előadás)

Az Apáca show nem különösebben mély vagy lenyűgöző történet, de nem is törekszik erre, mert célja a szórakoztatás. A történet vicces, a közönséget megfogják a darab karakterei. A musical zenéje –  akár a Motown dalai, a gospel és a diszkó fúziója –  könnyed és fülbemászó. Szente Vajk nem is musicalt, hanem show-műsort rendezett az Erkel Színházban, vaskos effektekkel és poénokkal, amire jön a taps, taps, taps. Látható, hogy van miből látványt teremteni, és az alkotók nem fogják vissza magukat. A közönség pedig majdnem, hogy eksztázisban zabálja ezt, a tinédzserektől a nagymama korúakig, mert elsősorban azért lányok, asszonyok ülnek a nézőtéren.   

A színházvirágzás kora

(Budaörsi Latinovits Színház - Pedro Almodóvar/Samuel Adamson: Mindent anyámról – 2025. december 20-i előadás)

Független, magányos, szenvedő nők (kór)története a 2000-es Almodóvar-film színpadi adaptációja. Nyers és bizarr, tele extremitással, mert ugyan színházi és segélyközponti közegben játszódik, de prostituáltak, melegek, transzszexuálisok és drogosok között, akik rendhagyó kapcsolatban állnak egymással. Az alkotóknak és a nézőknek is felül kell kerekedniük előítéleteiken, érzelmi zavarukon. A Budaörsi Latinovits Színház e produkcióval szinte virágba borult, akár tavasszal a cseresznyefák. Kompakt alkotás született, amely esztétikájában és intellektuális síkon is telitalálat. A rendező, Zsótér Sándor koncepcióját alkotótársai nem kiszolgálták, hanem saját szegmensükben azonos művészi szinten formálták az előadást.

Aktoida Sára színre lép

(Pesti Színház - Alan Ayckbourn: Igazából komédia - 2025 december 9-i előadás)   

A Vígszínház játszóhelyei sok-sok színésznő kiugrását látták már. Pár emlékezetes debütálás: Ruttkai Éva A hattyú Alexandrájaként (1945) Kútvölgyi Erzsébet Johannaként (1975), Papp Vera Az üvegcipő Irmájaként (1978) Pápai Erika Pünkösdi Katóként (1987). Egyetlen szerep szemvillanás alatt ismertté tette őket. A Pesti színpadán most Varga-Járó Sára – több kedves-tehetséges alakítása után – hasonló rajtot vesz. Az Igazából komédia című szellemesen színpadra vitt vígjátékban üdítően friss a fellépése. Egy csábító android – mindvégig tartva a tökéletes robotikus modort –, aki ellopja a showt a többi remek színészi alakítás elöl.

Fogjuk meg és vigyük!

(Kettőspont / színház & spirituális ügynökség - Formanek Csaba: Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában - kvantumdráma és zenkomédia két bohócra – 2025. november 21-i előadás)

Nem ment el az eszem címadáskor, de sem a Kettőspont működését, sem a megszületett új produkciót nem írhatja le pontosabban semmi más. A sokadik merész vállalkozás ez a Ráday utcában. Két egymástól látszólag távolálló (színész)karakter, Ács Tamás és Formanek Csaba „művészi ütközés”-ét látjuk egy olyan színpadi játékban, amelynek a végére világossá válik, hogy az alkatuk, művészi eszköztáruk különbözősége ellenére nagyon is hasonlóak a pályától, az élettől elszenvedett sérüléseik. Sűrű atmoszférájú, feszes ritmusú estet látunk egy barátság feszültségeiről.

Plüss kisker   

(Pesti Színház – Kincses Réka és a társulat: Madame Tartuffe – 2025. október 28-i előadás) 

Két óra egy részben, aminek már az első negyedórájában azon kezdtem gondolkodni: de miért? Miért nem elég jó Molière Tartuffe története más történelmi-társadalmi korba aktualizálva, miért kell – egyébként vitára és gondolkodásra érdemes – mai témákkal teletűzdelve kifordítani? Az előadás hatvanadik percében a kettővel mellettem ülő hölgy fennhangon megkérdezte színházi partnerétől: - Te érted ezt a marhaságot? Kedvem lett volna válaszolni neki. 

Jelentéktelen élet - végtelen fájdalom

(RS9 Színház – Gogol: A köpönyeg – 2025. november 30-i előadás)

Lefojtott térben, sötét falak materialista világa között játszódik Akakij Akakijevics köpönyegének tragikomikus története, egyaránt ránehezedve a színészre és a nézőkre. Nem pusztán egy kisember életének epizódját látjuk, sokkal inkább az emberi identitás széthullását. A Kean, a színész után Széles László új monodrámája - mintha megint – pályafutásának tükröződése lenne a szerepben. Játékos elemekkel tűzdelt monológ, amely nem fáraszt, de finoman kényszerít, hogy kövessük egy megbomlott lélek tragédiáját a halálba.

„Mert szebb és különb, mint a többi...”

(A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt című előadás a Magyar Színházban)

Ezzel a mondattal jellemezte Ady Endre Fedák Sárit, a szebb jelzővel vitatkoznék, a különbbel véletlenül sem. Első lehetett korának kiválóságai között. Embernek és művésznek is szuverén, egy olyan színésznő a 20. század eleji Magyarországon, amilyen Sarah Bernhardt Franciaországban, Ellen Terry Angliában. Rendhagyó tehetség, tengernyi bátorság kevés türelemmel és hatalmas akarattal, mindez női testbe zárt harci szenvedéllyel. Számára csatatér volt az otthona, a színházai, de még az utca is, ő maga egy amazon, aki a férfiak színpadi szerepét is eljátszotta. Az Olt Tamás írta és rendezte előadásban méltón idézi meg alakját – a fiatal Fedákot – Kiss Anna Gizella, a már bölcs színpadi nagyasszonyt egy mai színpadi nagyasszony: Kubik Anna.