Iza színházban járt - Elemek megjelenítése címkék szerint: Alföldi Róbert

Jelenetek Emmi és Ali életéből  

 

„ Képzeljétek, ma megszólítottak a metrón. Engem, egy öregasszonyt! […]
 Ahogyan ezek élnek! Az egész család egy szobában. Ezeket csak a pénz érdekli.

 Sóher, mosdatlan disznók. És csak a nőkön jár az eszük. Egész nap csak ezen.
Egyik se dolgozik. A mi pénzünkön élősködnek, nézd csak meg az újságokat!
 Minden napra jut egy megerőszakolás, és hasonlók.”

(R.W. Fassbinder: A félelem megeszi a lelket)

 

(Átrium Film - Színház – Fassbinder: A félelem megeszi a lelket - 2017. október 13.-i előadás)  

 

Éva: Milyen lenne újra normálisan élni? Viszolygás nélkül bármelyik tévécsatornára kapcsolni, a metrón bátran olvasni a kedvenc hetilapunkat, félelem nélkül kifejteni bármely társaságban a nézeteinket, azt szeretni, akit csak akarunk. Alföldi Róbertnek igaza van: a béke, boldogságra törekvés, szabadság itt és most utópia. A jó hír az, hogy van még szerelem és tisztelet. Ára is van.

Iza: Sem drukkere, sem ellendrukkere nem vagyok Alföldi Róbertnek, de nyomon követem munkáit. Ma este megint kimozdított színháznézői komfortzónámból. Ez a művészember őszintén hiszi, hogy nagyon hamar el kell jönnie megint egy olyan világnak, amikor nem a normális lesz a különös, s nem nézünk ferdén arra, ami amúgy természetes. 2017 októberében a rendező „tisztalelkű”, vagy nagyon naiv. Talán ezért is olyan jólesően felrázó az előadás. Hernádi Judit újra színésznő! Bányai Kelemen Barna meg a surranó pályán odaért, hogy Stohl, László, Fekete kis helyet adjon neki, a színpadon bármire készen áll!   

Kategória: 2017 október

A Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta már saját jelöltjei-listáját, mi, mezei nézők - akárcsak tavaly -, idén is összeálltunk egy szavazás erejéig, a díjkiosztás, eredményhirdetés előtt egy hónappal. A színikritikusok tavaly 21-en szavaztak, idén mi is kicsit kevesebben vagyunk, csak 29-en szavaztunk, mert sok lusta színházimádónak egy nyár nem volt elég az elmélkedésre. A 90 előadás/évadot mindenki megugrotta.

Tavalyi évadban, idén is vannak fenntartásaink az eredménnyel, "ítélettel”. Talán nem véletlen, hogy a Tony-díjról 700 ítész dönt minden évben. Tavaly úgy állt fel az „év előadása”, hogy összesen 5 kritikus szavazott rá egyáltalán, 16-nál nem is szerepelt az értékeltek között. „Szétszavaz” a Céh. Persze tudjuk, remek és igazságos matematikai módszerük van, minden szabályzat szerint, és „de gustibus non est disputandum” (ízlésről nem lehet vitatkozni.) De mégis 5 ember dönti el, hogy egy évadban mi a csúcs, a feltétlen jó?

Az életműdíjról sem vitatkozhatunk, de mégis. Maximálisan elismerjük az idén Kossuth-díjas Radnóti Zsuzsa érdemeit, munkásságát, pl. éppen A Pál utcai fiúkért is. De kétévenként adnak színésznőnek életműdíjat. Tényleg, hogy Törőcsik Marin és Molnár Piroskán kívül nincs erre érdemes, zeniten lévő színésznőnk? Egy olyan kategóriában, ami ebben a Céhben nem is díjazott, mert dramaturg kategória nincs, ráadásként a dramaturgoknak saját, külön szakmai Céhe van. Mi az idén 90 éves Máthé Erzsinek adnánk ezt a díjat, de ha Pogány Judit, vagy Vári Éva polcát díszítené, akkor sem lennénk szomorúak!  

Kategória: 2017 augusztus

„…..mégis legjobb Kísértet”   

(Rózsavölgyi Szalon – Mark St. Germain: Az utolsó óra - 2017. július 10.-i előadás)

Azt hittem, tudom mit fogok megnézni. Sigmund Freud vitatkozik egy filozófus pacákkal a világról, Isten létezéséről. Meg persze Jordánt és Alföldit. Már javában benne jártunk a sztoriban, amikor egy név megcsapta a fülemet, J. R. R. Tolkien. Rájöttem, hogy a „pacák” nem más, mint Aslan, az oroszlán megálmodója, a Narnia krónikái szerzője, Clive Staples Lewis. Fel sem ötlött bennem a szórólap alapján, hogy a C.S. Lewis név őt takarhatja. Persze nem csak a Narnia-t írta ő, hanem az Árnyékországot is („Soha senki nem mondta nekem, hogy a gyász ennyire hasonlít a félelemhez.”). Ehhez a regényéhez képest Eric Segal Love story-ja nem is olyan borús történet.

Kategória: 2017 július
hétfő, 10 április 2017 23:11

Passio XXI.

PASSIÓ MÁSKÉNT, avagy „akinek van füle a hallásra,…”

(Papp László Sportaréna - Székely Csaba - Alföldi Róbert: Passio XXI. - 2017. április 9-i előadás)


PASSIÓ: A LATIN PASSIO, „SZENVEDÉS” SZÓBÓL ERED, JELENTÉSE KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK ÉS KERESZTHALÁLÁNAK TÖRTÉNETE AZ UTOLSÓ VACSORÁTÓL A TEMETÉSIG. A MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON SZENVEDÉSTÖRTÉNETÉNEK LEÍRÁSÁBAN A KÖVETKEZŐKET OLVASTAM: „A TÖRTÉNET NEM CSUPÁN FÖLDI TÉRSÉGEKBEN ÉS NEMCSAK IDŐBEN ZAJLIK; ÖSSZEFONÓDIK A KOZMOSSZAL ÉS ISTENNEL. MAGÁBA FOGLALJA A DÖNTÉST ISTEN ANGYALA VAGY A SÁTÁN MELLETT. A PRÓFÉTÁK SZAVAI ÉS AZ ELŐKÉPEK JÓ ELŐRE ELŐKÉSZÍTETTEK RÁ. HOGY EZEK „BETELJESEDJENEK”, AZÉRT TÖRTÉNIK MOST MINDEN. KRISZTUS TEHÁT NEM A NYERS ERŐSZAK ÁLDOZATA, HANEM MINDEN ISTEN TERVEI ÉS AKARATA SZERINT TÖRTÉNIK VELE. MAGA ISTEN A MEGDICSŐÍTÉSSEL BIZONYÍTJA, HOGY A TÖRTÉNTEKNEK ÉRTELME VOLT.” ALFÖLDI RÓBERT PASSIO XXI. CÍMŰ RENDEZÉSE AZONBAN NEM ERRŐL SZÓLT VIRÁGVASÁRNAP A PAPP LÁSZLÓ SPORTARÉNÁBAN…

Kategória: 2017 április

Begónia, jobban fáj, mint hittem….

(Átrium Film-Színház – Molnár Ferenc: Egy, kettő, három - 2016. november 4.-i előadás)

„Az Egy-kettő-három anyaga semmivel sem több, mint egy rövid, néhány sorban elmondható anekdota. Egy toprongyos taxisofőrt egy pénzfejedelem egy óra alatt kiöltöztet előkelő úrrá, báróvá, vezérigazgatóvá, amivé csak akarod. Ez a történet egyáltalán nem fontos, semmire sem jellemző, még csak nem is igaz. A valóságban ilyen dolog semmi körülmények közt sem történhetik meg.” (Schöpflin Aladár)

Kategória: 2016 november
vasárnap, 23 október 2016 23:14

Christopher Marlowe : II. Edward

A nagyvad, az autonóm és a szenvedély

(CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál – Christopher Marlowe: II. Edward – 2016. október 9.-i előadás)

Alföldi Róbert Ionescu Makbettje után újra kíméletlen nemsekszpírt rendezett: homoszexuális király, ország hülyéi nagyurak, gyorsan hulló egyedek a hatalmi táplálékláncban, nyelves csók inkluzíve Kott-i Nagy Mechanizmus. Nóvum a nagyvad, a címszerepben a rendezés fölé növő Fekete Ernő.

Kategória: 2016 október
csütörtök, 13 október 2016 16:26

My Fair Lady (Centrál Színház)

Agyő Robi, welcome Róbert !

(Centrál Színház – Lerner/Loewe: My fair lady – 2016. október 12.-i előadás)

Sok gondolatot és érzést keltett bennem a My fair lady új bemutatója. A legmarkánsabb mégis az volt, hogy a magyar színházi élet enfant terrible-je, Alföldi Róbert, ha nem is finom angol, de ezüstös hajú, középkorú úrrá érett. És nagyon jól áll neki!

Kategória: 2016 október
kedd, 11 október 2016 00:05

Christopher Marlowe : II. Edward

Ernő nem tud hibázni!

(CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál – Christopher Marlowe: II. Edward – 2016. október 9.-i előadás)

Felzaklatott Alföldi. Miért kell nekem a hosszasan, szenvedélyesen csókolódzó Fekete Ernőt és Patkós Mártont néznem, amikor egy quasi királydrámára ültem be? Ad abszurdum miért kell pánikban lennem amiatt, hogy Fekete Ernőről leesik még a rajta lógó vacak kis lepel is, s még többet látok, mint amit a rendező már amúgy is megmutatott. Persze semmi kifogásom Fekete Ernő ellen Ádám-kosztümben, de Alföldi Róbert rendezőként – az én ízlésem szerint - most öncélúan sokkolt. Ezen az estén kevesebbel is beértem volna. Fekete Ernő olyan formátumú színész, hogy egy oldalpillantásából nagyregényt olvasok ki, nem kell levetkőztetni, hogy hasson rám és a többi nézőre.

Kategória: 2016 október

Miután a Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta saját listáját, mi, mezei nézők is összeálltunk egy szavazás erejéig, a díjkiosztás és az eredményhirdetés előtt egy hónappal. A színikritikusok 24-25-en szoktak szavazni minden évben, mi most 38-an voltunk, olyan nézők, akik hetente többször is színházban töltik az estéjüket. Mi így láttuk a tavalyi évadot, gyermekelőadásra és életműdíjra nem voksoltunk, bár az utóbbira tudtunk volna, de mindenki örült Székely Gábornak. Van némi azonosság, de a hangsúlyok azért alapvetően máshol vannak.

Kategória: 2016 augusztus
szombat, 09 július 2016 19:40

Makrancos Kata (Szombathely)

This is a man's world

(Szombathelyi Weöres Sándor Színház/Városmajori Szabadtéri Színpad - Shakespeare: A makrancos hölgy - 2016. június 18.-i előadás)

"This is a man's world
But it would be nothing, nothing
Not one little thing
Without a women or a girl
He's lost in the wilderness
He's lost in bitterness"

Egészen 2016. június 18-ig megvoltam róla győződve, hogy A makrancos hölgy egy komédia és pont. De ebben már korántsem vagyok olyan biztos. Alföldi Róbert megint olyan kaput nyitott ki, amiről nem is tudtam, hogy egyáltalán létezik. Komolyan mondom, Alföldi Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, vagy Csehov: Sirály/Madárkák rendezésén nem agyaltam annyit utóbb, mint Makrancos Katáján. Mert a darab határozottan szólt valamiről, csak éppen nem a már megszokott nagyszájú, eszes, öntörvényű, kissé megzabolázott hárpiáról.

Kategória: 2016 július
1. oldal / 2