Iza színházban járt - Cseh Andrea Izabella

Tripla csavar    

(Orlai Produkciós Iroda – Tasnádi István: Mikor hazudtam? - 2024. január 7-i előadás) 

Tehetséges nézői állapotomban láttam a bemutatót, így kis rózsaszín köddel a szemem előtt, jó kedéllyel hagytam el a nézőteret évi első premierem után. Egy történet, amely mai, aktuális, és úgy jut el A-ból C-be a cselekménye, hogy közte van egy B-csavar, a befejezés pedig kétféleképpen is értelmezhető, szóval elgondolkodtató. Péterfy Bori úgy áll a színpadon, akár az edzett acél, és partnere, Rohonyi Barnabás nevét is megjegyeztem. Egy jó színházi este emlékét hoztam el magammal. 

Ostobák Paradicsoma  

(Radnóti Színház – Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság - 2023. december 19.)

Abszolút színház, hosszan gyötrő szégyenérzet. Döbbenet: „a lelkem olyan merev, mint a halak arca.” A nézői-polgári prímér szégyenérzet felélesztéséhez elég egy hang, egy fővárosi színház vezető színészének a hangja, aki napjainkban fizetett reklámokban, minden felületen 0/24-ben harsogja a kormányzati propagandát. Aminek ellenében a többség – magam is – úgy védekezik, hogy 0/24-ben dúdolgatja Dylan klasszikusát: It's all over, it's all over now. Az idei évad - eddigi - legfontosabb előadása került a Radnótiban bemutatásra, azon nem csodálkozom, hogy Nagy Péter István jegyzi. 

Egy kicsit medúzáztam   

(Vígszínház – Presser – Sztevanovity – Benedek – Keresztes – Kovács: Pinokkió - 2021. december 8-i előadás)

Új musicalt játszik a Vígszínház, méghozzá bevált háziszerzőktől, Presser Gábortól és Sztevanovity Dusántól. Már a függöny fölmenetele előtt ott volt a levegőben a siker illata. Kis izgalmas várakozás a rendező, Keresztes Tamás személyének szólt, aki „új fiú” a Vígszínházban és a nagyszínpados musicalgyártás világában is. A közös munkából megszületett egy eleven és légies, igazán költői előadás, amit sikongva néz majd a kiskorú nézősereg és Presser Gábor (színházi) zenéjén felnőtt, mára ugyancsak ötvenes közönség egyaránt. A klasszikus mesefigura és a mai színpadi szcenikai csudák összekeveredtek egy dús fantáziájú és finom lelkű színházi alkotó fejében, aki érti Sztanyiszlavszkij intését: „Gyerekeknek ugyanúgy kell színházat játszani, mint felnőtteknek, csak jobban". 

Ms. Történetmesélő

Centrál Színház - Suzie Miller: Prima Facie (Az ártatlanság védelme) – 2023. december 11-i előadás)

A #metoo-t a sztárvilág letarolta, egy-egy a film-színház-média világában forgó „vádló vagy vádlott” címlapra kerülésével. Az igazán kiszolgáltatott helyzetben lévő névtelen milliókkal, akik önvédelemre, érdekképviseletre nem képesek jó esteben egy segélyszervezet, rossz esetben a hullaház foglalkozik. Martinovics Dorina által életre keltett hősnő félúton áll, nem celeb, de nem is négy fal közötti házi abúzus elszenvedője, védőügyvéd Londonban. A színésznő színpadi burkot teremtve maga köré nyolcvan percen át érvel a színpadon, miközben pakol, öltözik, főz, utazik, és nem lanyhul üzenete, az „egy a háromból szabály”. Minden harmadik joghallgató kibukik az egyetemről, és minden harmadik nő nemi erőszak áldozatává válik. Az előbbit hiszem, az utóbbival szemben némi kételyem van, hogy mégis hol és kikre vonatkozhat ez a statisztika.   

 

Szakíts, ha bírsz      

(Pécsi Harmadik Színház – Varsányi Anna: Fergeteges komédia avagy anyák és lányok - 2023. november 29-i előadás) 

Látjátok, ez is menne nekem, ha akarnám! – ez lehetett Vincze János gondolata, amikor műsorra tűzte Varsányi Anna drámáját a Pécsi Harmadik Színházban. Rendezői, színházi munkásságához képest rendhagyó előadás született. Most is pontosan kijelölte a produkció értékmérőit, aki a gondolkodás inspirációja miatt érkezik színházába az ne csak egy komédiát lásson, aki viszont kikapcsolódni érkezik a hétköznapok szürkeségéből, minőséget kapjon a pénzéért. A bemutató izgalma kétségtelenül a szereposztás, Vincze hozott újat és felelevenített régit. Meghívta a Pécsi Harmadikba Fodor Zsókát és Farkas B. Szabinát, vagyis a hazai kereskedelmi televíziózás hőskora elsők közötti sitcom sztárját, mellé a Janus Egyetemi Színpadról egy alternatív színjátszót. Minden résztvevő elégedett lehet az eredménnyel, a színpadiak és a nézőtériek is. 

Egy Király drámája   

(Orlai Produkciós iroda – Kerékgyártó István: Skorpió - 2023. december 3-i előadás) 

Kerékgyártó István új darabja lehetne kortárs magyar királydráma, egy családtörténet, amelyben elsorvad a múlt, mert készül a jövő. De inkább keserű komédia féle, amelyben az „újnemes” úrfik lelökik a trónról a birodalomépítő „ősnemes” apjukat. A színmű, a színrevitel erősen billeg a tragédia és komédia mezsgyéjén. Ami feltétlen „királyi”, az Mészáros Máté alakítása, hiteles mód belejátssza szerepébe még a Lear király Vihar-monológját is. 

Kortárs férfiak?   

(B32 Galéria és Kultúrtér – Mika Myllyaho: Pánik, avagy férfiak az idegösszeomlás szélén – 2023. október 20.)

Norvégiának ott van Ibsen, Svédországnak Strindberg, egy-egy világklasszis drámaíró. De kije van Finnországnak, Mika Myllyaho-ja? A finn rendező-drámaíró darabja városi univerzumba invitálja a nézőket, férfi hősei próbálnak megbirkózni hétköznapi életükkel, amely mindannyijuknak többfejű sárkánynak tűnik éppen. Ez az abszurd vígjáték megalapozhat egy péntek esti baráti vacsit, ami leginkább a három gondosan egymás mellé válogatott színész érdeme, és nem a történeté. Annyi a finneknek, ha se Ibsen, se Strindberg, csak a tavak, a tajga, a tundra, és ezek a férfiak.   

Szent őrültek 

(Kettőspont Színház – Platón: Szókratész védőbeszéde és Weiner Sennyei Tibor: Diogenész - 2023. október 5-i páros előadás) 

A javak bűvöletében élő, egyre tudatlanabb társadalomban irreális színházi estét tartani konzekvens, megvesztegethetetlen filozófusokról. Mert mutassanak már egyet inkább élőben! Szókratész és Színópéi Diogenész különcök voltak, kívülállók koruk társadalmán, tudatosan. Az ő alakjukat megidéző Ács Tamás és Formanek Csaba – mondhatni – maguk is különcök, az online 21. században választották hivatásuknak az előadóművészetet, az élőszó, a személyes jelenlét varázsát. Nem tudatosan pozícionálták magukat saját korukon kívülre, így hozta a pálya. Osztálytermekben, színjátszásra éppen még alkalmas játszóhelyeken feszítik meg újra és újra önmagukat, mert kedves kötelességük hirdetni az igét, oszlatni a sötétséget. 

Akarlak is, meg nem is   

(Budaörsi Latinovits Színház – Annie Baker: John -2023. október 6.) 

Tizenkilencre húzott lapot a BLSZ azzal, hogy kortárs amerikai, női drámaíró darabjával nyitotta meg évadját. Éva szarkasztikus hangulatában volt a bemutató után, amikor azt latolgattuk hazafelé, hogy mire is a bátor darabválasztás, rövidre is zárta a vitánkat: „mert Máté fogadott Ascherrel és vesztett, büntiből.” Nekem ez az előadás mégis sokkal több volt, mint például a tavalyi évadban - a kritikusok által agyonhájpolt – a Legközelebbi ember című Hajdu Szabolcs darab. Ott vajmi kevés mondanivaló fogott meg, itt viszont van Bob Dylan, Woody Allen, némi Annabelle, a gyilkos baba sztori, nyomokban Eugene O’Neill-i hangulat, egy csipetnyi mágikus realizmus, sőt még némi Csehov is. A lényeg persze a négy színész a színpadon, akik az este végére igenis akarnak valamit adni a nézőknek Baker darabján át.      

   

Előjáték a Lear királyhoz  

(Wyndham's Theatre - Shakespeare: Lear király- 2023. október 26-i előadás)

Lear szerepe minden nehézsúlyú brit színész számára kötelező, egy művészpálya utolsó szakaszának nagy kihívása. A legnagyobbak szinte kivétel nélkül nekifutottak: John Gielgud (1931, 1950), Laurence Olivier (1946), Paul Scofield (1962), Ian McKellen (2007), Don Warrington (2016) és Antony Sher (2016). Kenneth Branagh színészként és rendezőként egyaránt korunk egyik – ha nem legjelentősebb – Shakespeare-tolmácsolója, évekkel ezelőtt elfoglalta e poszton Olivier megüresedett trónját. V. Henrik, Hamlet, Macbeth, Jágó, Leontes karaktere és tucatnyi – színházi és filmes – Shakespeare-rendezés már mögötte van, a legjelentősebb darabok közül talán csak a III. Richard, A vihar és a Lear király nincs még feldolgozásai között. Egy 2019-es interjú tanúsága szerint évek óta foglalkoztatta Lear alakja: „a személyes megbocsátás óriási hiánya…amit világunk éppen megtapasztal a vad és ítélkező, azonnali és erőszakos megosztottságában…”, de energiáit lekötötte életrajzi motívumokon alapuló mozija, a Belfast – amiért a nyolcadik jelölése után végre kezébe vehette az Oscar-szobrocskát –, majd harmadik Poirot-filmje, A Haunting in Venice forgatása. 2023 tavaszán jelentette be, hogy a Kenneth Branagh Theatre Company 2015‒2016-os évadja után visszatér a West Endre a Lear királlyal 50 előadás erejéig a Wyndham's Theatre-be, majd 2024 őszén turnéra indulnak New Yorkba. 

3. oldal / 41