A borg holló

(MITEM 2016 - Szentpétervári Alekszandrinszkij Színház - Gozzi: A holló - 2016. április 16.-i előadás)

Gene Roddenberry, a Star-Trek atyja, halála után 25 évvel a színháztörténet szerves része lett, a Béta-kvadráns klingonjai sorra tűnnek fel a színpadon. Előbb márciusban, Valló Péter Velencei kalmárjában, mint a karnevál részesei, most pedig Nyikolaj Roscsin munkájában, A hollóban. Az estén a színészek össze nem téveszthető maszkban léptek színre, homlokukon a klingon tarajsorral. 

Ziggy Stardust on the lake 

(Nemzeti Színház/MITEM/Vidy-Lausanne Színház - Csehov: Sirály - 2016. április 21.-i előadás) 

Alföldi megtanította Kálmán Imre zenéjén át, másként éreznem Csehovot, Thomas Ostermeier pedig megmutatta, hogy érezhetett David Bowie, ha olvasott Csehovot. Szóval Kosztya Trepljov á la Ziggy Stardust.

Vidéki Színházak Találkozója 2015

(Thália Színház - 2015 szeptember)

Megnézve az ez évi Vidéki Színházi Találkozó (VSZT) előadásai zömét, elcsodálkoztam. Tudom, érzékelem, hogy - bármennyire is el akarja lehetetleníteni a jelenlegi (művész)politikai akarat, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, a zsigeri cselekedeteken túl – még mindig vannak remek fővárosi színházi műhelyek, kiemelkedő produkciók, de látva a VSZT négy előadását, meglepetéssel tapasztaltam, hogy az elmúlt évadban a fővárosi színházak előadásai lehetnének inkább „vidékiek”.

„Italien nájt”

(Jurányi Inkubátorház - Ödön von Horváth: Délszaki éj (Válasszunk párt) - 2015. december 10.-i előadás)

A HOPPart Társulat víziója Ödön von Horváth nyomán arról, ahogy csendesen copyright-olunk egy újabb weimari köztársaságot. 

A lélek hangjai, lélek nélkül

(Orlai Produkció - Őszi szonáta- 2016. április 15.-i előadás)

A két Bergman együtt, ráadásként Ingrid Bergman hattyúdala, utolsó filmje az Őszi szonáta, ami egyben pályája egyik csúcsteljesítménye volt. Nekem biztos remegett volna a térdem egy filmmítosz árnyékában. Udvaros Dorottyának nem. A színésznő által színpadra vitt Charlotte nem félt senkitől és semmitől, csak önmagától. Charlotte sikeres nő, gazdag, volt férfi aki szerette és akit ő szeretett, anyaként azonban rosszul teljesített. Az élet három fontos területéből kettő megvolt, s magában már elrendezte a dolgokat, nem rossz teljesítmény ez. 

Hogyan öljük meg anyut ?

(Ódry Színpad - Euripidész: Élektra - 2016. március 25.-i előadás)

Balga sors, hogy gimnazistaként semmit nem tudtam a beavató színházról. Mennyivel jobb lett volna, ha Karsai György klasszika-filológus, színháztörténész, a Színház-és Filmművészeti Egyetem tanára magyarázza el nekem a görög tragédiákat, lehet úgy faltam volna, mint Agatha Christiet, s már akkor rájövők, hogy Poirot és Miss. Marple esetei dajkamesék hölgyeknek az ókori szerzők horror történeteihez képest.  

Keserédes vircsaft Bécsben

(Örkény Színház - Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő -  2016. április 1. előadás) 

Parti Nagy Lajos, Bagossy László, Örkény Színház. A dolgok jelenlegi állása szerint, ha ezt olvasom, mindegy mit adnak, megyek. Miért?  Mert soha sem csalódom. Sejtettem ezt az Ödön von Horváth darab megnézése előtt is, még akkor is, ha azt is tudtam, nem a csodás Wachau vár.

Kenneth Branagh adventi meséje

(Garrick Theatre London - Shakespeare: Winter's tale (Téli rege) - 2015. december 1.-i előadás)

London - Shakespeare - Branagh, kell ennél több?  Nem, egy színházrajongónak ez a "túl az Óperencián, boldogok leszünk" állapot. Az hogy Judi Dench is a színpadon volt, már csak hab a tortán.

Kell-e pulykavacsora ?

(Budapesti Operettszínház - 2016. január 15.-ei előadása)

Őszinte érdeklődéssel ültem be az Operettszínház nézőterére péntek este, az Isten Pénze című előadásra. Elolvasva a színház szórólapján lévő előzetest, úgy gondoltam igen, csak "repítsenek egy légies szellemvilágba", ha tudnak.

"Szívedben hordod a bíráidat"
(Vígszínház - Miller: Salemi boszorkányok (Istenítélet) - 2016. január 21.-i előadás)

A Vígszínház színpadán megvalósult Arthur Miller víziója, "a dobok úgy peregtek, mintha csontokat zörgetne a friss reggeli szél". Mohácsi János megvált minden "mohácsis" eszközétől, Stohl András pedig megmutatta, hogy egy vezető színház vezető színésze.

A Vígszínház Mohácsi János rendezésében a kultikus Salemi boszorkányokat vitte színre, "klasszikus színházat csinálva". Lassú folyású mohácsis átköltés, semmi harsány gegparádé, csak "Isten jeges fuvallata" 1692-ből. Mohácsi János nem először fut neki a dráma színrevitelének, 20 év alatt ez a harmadik feldolgozása. Úgy, hogy a második nekifutás díjat hozott a POSZT-on, s Proctornéként az akkor már díjazott Heczeg Adrienn állt újra a színen.